Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1-2. szám - A végleges nőtartásdíj későbbi módosítása

A VÉGLEGES NŐTARTÁSDÍJ KÉSŐBBI MÓDOSÍTÁSA. 19 ragaszkodott és a két évvel később, 1925-ben hozott 87. sz. döntvényében sem érvelt azzal, hogy az 1874: XVIII. í. c. 5. §-a hatályon kívül helyezettnek tekintendő. Pedig az utóbbi felesleges is a 415. §. mellett, de mint speciális anyagi jogi szabály nem tűnhetik el a későbbi perjogi szabály mellett, amelynek anyagi jogi tartalma nyilván csak olyan időszakos szolgáltatásokra vonaíkozhatik, amelyekről speciális törvény még nem intézkedett. Maga a Kúria is érezte, a H. T. 91. §-ának haíályveszíeííségéí deklaráló határozatainak bizonytalanságát, mert jóllehet már 1918-ban kimondotta ezt a tételt, mégis csak 9 évvel később került az elvi jelentőségű határozatok közé és itt nem is találta szükségesnek ezt a haíályvesztetíségét külön megindokolni. A H. T. 91. §-áí elkülönííeííen haíályon kívül helyezeíínek minősííeni azérí sem leheí, meri a H. T. 90—92, §§-ai szerves egészei képező jogszabály-csoporí a nem véíkes nő íaríási igényei íárgyában. A H. T. 91. §-a íeháí csak a maga sajáí, eredeíi íaríalmával illik bele ebbe a szabályozásba és van harmóniában a másik kéí §-sal. Nem leheí íeháí kiemelni és így külön módosííoítnak vagy épen hafályveszíeíínek minősííeni anélkül, hogy a törvényhozónak idevonaíkozó egész elvi elgondolása fel ne forgaííassék. A Pp. 415. §-ának idevonaíkozó érvényesítésével az a jogszabály ferjeszíeínék ki a végleges nőíaríásra is, hogy az a körülmények lényeges változása esetén minden irányban módosííható, íeháí felemelheíő és leszállifhaíó. Ez azonban ellenkeznék a íörvényhozó világos iníencióival és nem volna harmóniában a H. T. szóbanforgó másik kéí (90., 92.) szakaszának rendelkezéseivel. Szembeötlő mindenekelőtí, hogy a H. T. a végleges íaríásnak csak a felemelését ismeri, leszállítását nem. Ugyan miért mellőzte volna a törvényhozó ezt a leheíőségeí, ha nem elvi alapon. A íaríási a férj vagyoni helyzeíéhez és íársadalmi állásához méríen kell megállapiíani, de figyelembe kell venni a nő külön jövedelmei!.*) Az így megállapííoíí íaríási a férj bizíosiíani is köteles. Nyilvánvaló e szabályokból, hogy a férjnek a házasság megszűnésekor létezeíí vagyoni helyzeíéhez és íársadalmi állásához méríen megállapííoíí íaríásíól a nő íöbbé meg nem foszíhaíó; annak még a férj vagyoni íönkremeneíele eseíére is bizíosiíva kell lennie. Az a körülmény, hogy bizíosííásí csak a nő kérelmére köteles a férj nyújtani, nem módosítja az elvet és nem jelentheíi, azí, hogy a nem bizíosííoíí tartás a körülmények változása alapján leszállítható. A biztosííás mellő*) Kétségkívül csak fundált jövedelemről lehet szó, vagy olyan munkajövedelemről, amelyet a nő munkaképességének megszűnése esetére sem veszít el. (Nyugdíj).