Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám - Az elmebaj főbb jogi vonatkozásai

AZ ELMEBAJ FŐBB JOGI VONATKOZÁSAI. 161 vagy öntudatlanság miatt a szükséges értelmes akaratelhatározásra nem képes, amíg ez az állapota tart." Ha most a továbbiakban azt tesszük vizsgálat tárgyává, hogy a bírói gyakorlat az 1877:XX. t.-c. 28. §-ának elkalmazásánál minő álláspontot képvisel, úgy az alábbiakat szögezhetjük le. A P. III. 638911936. sz. kúriai Ítélet szerint a 28. §. a) pontja esetében a bíróságnak azt kell vizsgálni, hogy az elmebetegség kizárja-e a gondnokság alá helyezendő egyén cselekvőképességét és szabadakarat elhatározási képességét. Következéskép azt kell elbírálni, hogy az elmebajnak mi a hatása az értelmi akaratelhatározásra és a cselekvőképességre. A P. IV. 884/1934. sz. kúriai ítélet pedig, melynél egy gondnokság alá nem helyezett elmebeteg jogügyletéről volt szó, kimondotta, hogy: „nem az a döntő, hogy az ily személy elmeállapota elvont orvosi szempontból kifogásolható-e, és ha igen menynyiben, hanem az, hogy az elmebaj mily mértékben hatott a cselekvő személy értelmére és akaratára, nevezetesen az ügylet megkötésének időpontjában, a jogügylethez szükséges irányban kizárta-e vagy sem az értelmes akaratelhatározáshoz való képességét." A P. III. 2041/1933. számú kúriai ítélet szerint pedig az 1877 :XX. t.-c. 28. §-ának a) pontja értelmében való gondnokság alá helyezésnek alapja nem az, hogy a gondnokság alá helyezendő ön- vagy közveszélyes elmebeteg legyen, hanem teljesen elegendő az, hogy az illető valamely elmebetegségben szenvedjen, mely a szabad akaratelhatározást kizárja. A P. III. 383/1931. számú ítélet szerint: „az 1877:XX. t.-c. 28. §. a) pontjában a gondnokság alá helyezés okául megszabott elmebetegség csak annyiban fogadható el bíróilag gondnokság alá helyezés alapjául, amennyiben az, az egyén cselekvőképességét, értelmes, szabad akarat elhatározását kizárja." „Ebből a nézőpontból a gondnokság alá helyezés súlypontja nem az elmebaj orvostudományi árnyalódásaíra, hanem az elmebajnak az értelmes akaratelhatározás és cselekvés, tehát az egyén csorbítatlan egyéniségeként való érvényesülhetése tekintetében jelentkező hatásaira értendő." Megjegyzendő, hogy adott esetben a szakértők paranciát állapítottak meg, ennek dacára a Kúria mellőzte a gondnokság alá helyezést. Egyébként a fenti álláspontot tükrözi vissza a P. III. 21.111/1931. számú kúriai határozat is. Egy más esetben (J. H. IX. év. 239. eset) kimondotta a Kúria, hogy a kóros állapotánál fogva elmebetegnek nyilvánított, de gondnokság alá nem helyezett szerződő fél jogügyletét a beteg életviszonyai, értelmisége, szerződési akarata és szabad akaratelhatározási képessége szempontjából kell vizsgálat tárgyává tenni. Megjegyzendő, hogy az állandó bírói gyakorlat értelmében a bíróság azt, hogy a peres félként fellépő és gondnokság alatt