Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3-4. szám - Az orvosi titoktartás

144 SZEMLE. letes taglalása után befejezésül az elszámolási kötelezettséget és az ügyvédi panaszt szabályozó joganyagot ismerteti. Mindenütt szembe­állítja a régi ügyvédi rendtartás intézkedéseit az új rendtartáséival. A törvény szövegén kívül közli az egyéb törvényes kapcsolatos szakaszait, a vonatkozó teljes-ülési, jogegységi, elvi határozatokat és a bíróságok­nak mondhatni teljes joggyakorlatát. BEKÜLDÖTT KÖNYVEK: Dr. Almási Antal kúriai bíró, egyet. ny. rk. tanár: Családi jog. Első füzet. (A Dr. Szladits Károly egyetemi ny. r. tanár szerkesztésében megjelenő Magyar Magánjog c. mű első kötete.) Grill Károly könyvkiadó­vállalata, Budapest, 1928. Balogh-Beéry László: A rutén autonómia. Pécs, 1937. A Pécsi m. kir. Erzsébet-tudományegyetem kisebbségi intézetének kiadványa. Dr. Bátor Viktor: A dollárbetétek felértékelése. Tébe kiadóválla­lata m. sz. kiadása. Budapest, 1938. Dr. Finkey Ferenc koronaügyész, tiszt, egyetemi tanár: Büntető­jogunk megújhodása. Különlenyomat Degré Miklós hetvenedik éve be­töltésének megünneplése alkalmából megjelent „Jogi Értekezésekéből. Szeged városi nyomda és könyvkiadó rt. 1937. Dr Gajzágó László, egyet, tanár: Grosschmid Béni serleg-beszéd. Grill Károly könyvkiadóvállalata, Budapest, 1938. Dr. Goldberger József és Dr. Szántó Imre: Devizajog, A pénztar­tozás magyar válságjoga. Tébe kiadóvállalata m. sz. kiadása, Budapest. Dr. Győri Andor és dr. Kallós György: A mozgófényképészeti művek szerzői joga. Budapest, 1938. Dr. Kassai Béla és Dr. Szőke Sándor: Az orvos felelőssége. Orvosi büntető- és kártérítési jog. Grill Károly könyvkiadóvállalata, Bpest, 1938. Dr. Ribáry Géza: Perelhárítás. Ribáry csoport ügyvédbaráti tár­saság kiadása. Budapest, 1938. Dr. Schuster Rudolf, a m. kir. szabadalmi felsőbíróság ny. elnöke: Controversiák a vállalati jelzők körében. Jogállam kiadása, Bpest, 1938. Dr. Vészi Mátyás: Célvagyon és dologösszesség. „Szladits emlék­könyv" keretében megjelent értekezés. Budapest, 1938. SZEMLE. Változás az igazságügyminiszterium vezetésében. Ót évet meg­haladó időn át vezette az igazságügyminiszteriumot Dr. Lázár Andor. Számos jelentékeny törvényalkotáson kívül az új alkotmány törvények megteremtése fogja működését megörökíteni. Az ő nevéhez fűződik az új ügyvédi rendtartás meghozatala és életbeléptetése is: ezekkel a magyar ügyvédség életének új korszakát nyitotta meg. Az új rendtartásnak számos rendelkezését örömmel üdvözölte az ügyvédi kar. Vannak oly rendelke­zései is, melyeket nem kisért osztatlan vélemény; már a törvény in statu nascendijében megnyilatkoztak az ellentétes vélemények és Lázár Andor az ügyvédség megjegyzéseit és kifogásait behatóan mérlegelte, sok tekin­tetben magáévá is tette. Ebben is, mint egyéb vonatkozásokban is minden­kor tanújelét adta annak, hogy mély igazságérzet és legteljesebb jóakarat vezérli minden ténykedésében. A miniszteri székben utóda Dr. Mikecz Ödön igazságügyi államtitkár lett. Szintén az ügyvédi pályáról került fő­ispánságon és sajtófőnökségen át a pecsétőr magas funkciójába. Nehéz időben, súlyos feladatok várnak rá. A magyar jogászvilág és a magyar közélet bizalommal várja tetterejének és tehetségének megnyilatkozásait. Az igazságügyi államtitkárságba visszakerült Dr. Antal István, ki jól ismeri tapasztalatból a bírói kart és az ügyvédséget, melyek minden reménység­gel néznek működése elé. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom