Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 3-4. szám - Az orvosi titoktartás
144 SZEMLE. letes taglalása után befejezésül az elszámolási kötelezettséget és az ügyvédi panaszt szabályozó joganyagot ismerteti. Mindenütt szembeállítja a régi ügyvédi rendtartás intézkedéseit az új rendtartáséival. A törvény szövegén kívül közli az egyéb törvényes kapcsolatos szakaszait, a vonatkozó teljes-ülési, jogegységi, elvi határozatokat és a bíróságoknak mondhatni teljes joggyakorlatát. BEKÜLDÖTT KÖNYVEK: Dr. Almási Antal kúriai bíró, egyet. ny. rk. tanár: Családi jog. Első füzet. (A Dr. Szladits Károly egyetemi ny. r. tanár szerkesztésében megjelenő Magyar Magánjog c. mű első kötete.) Grill Károly könyvkiadóvállalata, Budapest, 1928. Balogh-Beéry László: A rutén autonómia. Pécs, 1937. A Pécsi m. kir. Erzsébet-tudományegyetem kisebbségi intézetének kiadványa. Dr. Bátor Viktor: A dollárbetétek felértékelése. Tébe kiadóvállalata m. sz. kiadása. Budapest, 1938. Dr. Finkey Ferenc koronaügyész, tiszt, egyetemi tanár: Büntetőjogunk megújhodása. Különlenyomat Degré Miklós hetvenedik éve betöltésének megünneplése alkalmából megjelent „Jogi Értekezésekéből. Szeged városi nyomda és könyvkiadó rt. 1937. Dr Gajzágó László, egyet, tanár: Grosschmid Béni serleg-beszéd. Grill Károly könyvkiadóvállalata, Budapest, 1938. Dr. Goldberger József és Dr. Szántó Imre: Devizajog, A pénztartozás magyar válságjoga. Tébe kiadóvállalata m. sz. kiadása, Budapest. Dr. Győri Andor és dr. Kallós György: A mozgófényképészeti művek szerzői joga. Budapest, 1938. Dr. Kassai Béla és Dr. Szőke Sándor: Az orvos felelőssége. Orvosi büntető- és kártérítési jog. Grill Károly könyvkiadóvállalata, Bpest, 1938. Dr. Ribáry Géza: Perelhárítás. Ribáry csoport ügyvédbaráti társaság kiadása. Budapest, 1938. Dr. Schuster Rudolf, a m. kir. szabadalmi felsőbíróság ny. elnöke: Controversiák a vállalati jelzők körében. Jogállam kiadása, Bpest, 1938. Dr. Vészi Mátyás: Célvagyon és dologösszesség. „Szladits emlékkönyv" keretében megjelent értekezés. Budapest, 1938. SZEMLE. Változás az igazságügyminiszterium vezetésében. Ót évet meghaladó időn át vezette az igazságügyminiszteriumot Dr. Lázár Andor. Számos jelentékeny törvényalkotáson kívül az új alkotmány törvények megteremtése fogja működését megörökíteni. Az ő nevéhez fűződik az új ügyvédi rendtartás meghozatala és életbeléptetése is: ezekkel a magyar ügyvédség életének új korszakát nyitotta meg. Az új rendtartásnak számos rendelkezését örömmel üdvözölte az ügyvédi kar. Vannak oly rendelkezései is, melyeket nem kisért osztatlan vélemény; már a törvény in statu nascendijében megnyilatkoztak az ellentétes vélemények és Lázár Andor az ügyvédség megjegyzéseit és kifogásait behatóan mérlegelte, sok tekintetben magáévá is tette. Ebben is, mint egyéb vonatkozásokban is mindenkor tanújelét adta annak, hogy mély igazságérzet és legteljesebb jóakarat vezérli minden ténykedésében. A miniszteri székben utóda Dr. Mikecz Ödön igazságügyi államtitkár lett. Szintén az ügyvédi pályáról került főispánságon és sajtófőnökségen át a pecsétőr magas funkciójába. Nehéz időben, súlyos feladatok várnak rá. A magyar jogászvilág és a magyar közélet bizalommal várja tetterejének és tehetségének megnyilatkozásait. Az igazságügyi államtitkárságba visszakerült Dr. Antal István, ki jól ismeri tapasztalatból a bírói kart és az ügyvédséget, melyek minden reménységgel néznek működése elé. *