Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3-4. szám - A részvényjogi reform és az ultra vires-elv

AZ ÖRÖKLÉSI ILLETÉK KULCSA. 117 rendíti. A kis üzlet elveszti vezetőjét, a kisbirtok elveszti munkálóját, tehetetlen özvegyek és kiskorúak maradnak, úgy, hogy tapasztalataim szerint a családfő halála még nagy vagyonoknál is nem felfelémenő, hanem lefelé menő tendenciának a kezdete. Az örökösödési illetékkulcs emelésének azért sem vagyok hive, mert a jelenlegi örökösödési törvényeink és ezen javaslatnak is örökösödési illeték szempontjából két súlyos pontja van, amit nézetem szerint nagyon nehéz a mai helyzetben megváltoztatni anélkül, hogy az államkincstár esetleges megrázkódtatásoknak ne tenné ki magát. Mind e két pont az itt jelenlevő jogászközönség előtt ismeretes. Az egyik azon körülmény, hogy a terhelt ingatlannál a terhek levonásba nem kerülnek. Az 1918: XI. f. c. ezt a kétszeres adóztatást megszüntette, mint teljesen igazságtalan, a jogeszmével és a szociális igazsággal ellenkező rendelkezést. Kézenfekvő ellentmondás az, hogy minél jobban van egy ingatlan eladósodva, tulajdonképen annál nagyobb illetéket fizet. Az említett törvény ezt ugy eliminálía, hogy az örökösödési illetékek kulcsát jalentékenyen felemelte, ellenben vagyonátruházási illetéket csak az ajándékozásoknál írt elő, ott viszont enyhébb kulcsokat alkalmazott. Ezt ez adóeszményt sem Csehszlovákia, sem Ausztria nem valósította meg, amelyek kb. ugyanabban az időben csinálták meg vagyonátrukázási törvényeiket és ott is kétszeres illeték van ma is. Az 1920: XXXIV. t. c. ezt az elgondolást elejtette. Azóta sem került elő és nekem látva azt, hogy sokkal tőkeerősebb, gazdagabb országok, mint Magyarország, így Ausztria és Csehszlovákia is, fenntartják a külön átruházási illetéket, azt kell mondanom, hogy a kérdésnek mostani megoldásában, amely mérsékelt öröklési kulcsokat tartalmaz, viszont fenntartja a vagyonátruházási illetéket, legalább egyenlőre meg kell nyugodni. A másik súlyos pontja illetíékörvényünknek és egész rendszerünknek az, hogy a rövid időközben bekövetkező öröklés esetében a vagyonátruházási illeték kulcsában enyhítést nem hoz. Az 1887. évi XLV. íc. 1„ §-a alapján szülők, gyermekek és házastársak közötti öröklés esetében volt mérséklés, mert ha a birtokválíozási időköz a 4 évet meg nem haladta 05 °/0 a 8 „ 1 volt, 8 éven túl már az egész 1*5 % vagyonátruházási illeték volt fizetendő. (L. erről részletesen László „Bélyeg és illetékek" 1900. II. kiadás 652. 1.) Ausztriában 5 éven belül újabb vagyonátruházási illetéket akár haláleset, akár élők közötti ingyenes átruházás esetében fizetni nem kell. Csehszlovákiában ugyancsak az ingyenes átruházásoknál vagyonátruházási illetéknek csak annyiszor V6%-áí kell megfizetni, amennyi félév az első és második