Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3-4. szám - A részvényjogi reform és az ultra vires-elv

116 DR. NÁDAS LÁSZLÓ Egy 100.000 P-s ingatlanhagyatéknéi: Magyarországon az illeték 1'5%+1'5 3.000*— P Csehszlovákiában 7%-f-3% 10.000— „ Ausztriában 3-5%-{-5%-[-l-5%+2.20/0 10.000*— „ (az osztrák hagyatékhoz mindenütt hozzá kell tenni Bécs területén 60% pótlékot, vidéken pedig 40% állami pótlékot.) Ezekből látható, hogy Magyarországon az örökösödési illetékek kulcsa a legalacsonyabb és a múlthoz képest — amint már voltam bátor előadni — a felére lettek leszállítva, külföldi viszonylatban pedig az alsóbb régiókban kb. kétszer, magasabb régiókban 5—4-szer oly magasak. Megjegyzendő, hogy Ausztriában és Csehszlovákiában örökösödés vagy ajándékozás esetén fizetendő vagyonátruházási illeték progresszív és legmagasabb kulcsa 5%. A magasabb osztályokban az eltérés még az említettnél is sokkal nagyobb. Az a kérdés merül fel ezzel kapcsolatban, hogy ily körülmények között nem volna-e indokolt az örökösödési illetéket inkább felemelni, semmint leszállítani. Hiszen általában hirdetik azt az elvet, hogy tulajdonképen az örökség munka nélküli jövedelem és gazdagodás, hogy továbbá képtelenség és igazságtalanság, mondják némelyek, hogy pl. ha én nagy kockázattal és sok munkával 50.000 P-t keresek egy évben, akkor kereseíiadó és jövedelemadó és azok pótlékaival 24 65%-ot fizetek, amellett nem tudom, hogy a jövő évben nem fogok-e veszíességgel dolgozni, holott ha öröklök 50.000 P készpénzt, ezután csak 1%-ot fizetek. Tagadhatatlan, hogy a szociális igazság elvének megvalósítására és a nagy vagyonkülönbségek mérséklésére az örökösödési illeték kulcsának megfelelő szabályozása képezi az egyik legalkalmasabb eszközt. Nézetem szerint azonban az öröklési illetékek kulcsainak a mostani pillanatban való felemelésének alig lehet helye, mert oly időpontban, amikor az államháztartásnak jelentékeny bevételi feleslegei vannak, egyes arányosításoktól eltekintve, adó vagy illetékemelés nem indokolt. Hiszen jöhetnek még súlyos idők az államháztartásra nézve és akkor az öröklési illeték mindig bizonyos tartalékot fog képezni, mert az öröklési illetéket a jövőben, ha konszolidáltabb viszonyok között fogunk élni, igenis fejleszteni lehet. Az illetékkulcsok felemelése ellen szól az is, hogy nálunk úgyszólván ingó vagyon nincs, vagy nagyon csekély, az örökösödési illeték túlnyomó része az ingatlanvagyont terheli, különösen súlyosan az 50.000 P-n aluli hagyatékot, mert a hagyatékok túlnyomó része egészen apró parcellákból, kisbirtokokból, csekély 1—2—3.000 P-ig terjedő takarékpénztári betétekből áll. Emellett tévedés volna azt hinni, minthogyha egy haláleset minden esetben gazdagodás kiindulópontja volna. Éppen ellenkezőleg. A tapasztalat azt mutatja, hogy a családfő halála az addig konszolidált kisebb gazdaságot rendesen meg-