Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 3-4. szám - Perújítási támadás a "vérszegény itélet" ellen
106 DR. KARTAL IGNÁC ennek folytán alperest a kereseti kölcsönösszeg megfizetésére kötelezni kellett". Annak ellenére, hogy — miként fentebb kiemeltem — e példák drasztikusak, még sem mondható róluk jogosan az, hogy fantasztikusak. Elképzelhető ugyanis, hogy az 1.) alatli esetben az indokolás hosszas ugyan, de mégsem tartalmaz egyebet, mint amennyit a fentebb odavetett egyetlen lapidáris mondat kifejez. A 2.) alatti lehetőséget pedig némely tételes törvény is ösmeri és szabályozza, részletesen intézkedvén arról, hogy fellebbezés esetén mi történjék akkor, „ha az Ítélet indokolása a rendelkező résznek ellentmond." Egyebekben érvelési szempontból nem is baj, ha az érvet támogatni hivatott példa drasztikus és fantasztikus. Sőt ellenkezőleg : ez egyenesen előny. Ha ugyanis azt akarjuk demonstrálni, hogy az Ítélet vérszegénysége nemcsak, hogy nem könnyíti, hanem nehezíti a perújítást: akkor a demonstráció annál meggyőzőbb lesz, mennél vérszegényebb Ítéleten mutatjuk azt be. Nevezzük tehát a fenti két Ítéletet drasztikusan és fantasztikusan vérszegénynek és nézzük, hogyan fog működni az ellenök érvényesített perújítás. Hát sehogyan sem fog működni, teljesen tehetetlen lesz, és pedig kizárólag a miatt lesz tehetetlen, mert a megtámadott két Ítélet oly rettenetesen vérszegény. A perujító e miatt nem lesz abban a helyzetben, hogy perujításilag perrendszerűen nekik mehessen. A nekikmenés ugyanis csak akkor perrendszerű, ha célja az, hogy kedvezőbbre változtassa az alapul fekvő tényállást („A rosszul informált pápától a jól informált pápához folyamodik"). Ez pedig mindkét példánknál lehetetlen, mert az 1.) alattinál a perujító nem tudja, hogy mily tények és mily bizonyítékok alapján ítélt a bíróság úgy, ahogyan itélt, — vagyis a megtámadott ítéletnek nincsen semmilyen felülete, ergo támadási felülete sincs, — a 2.) alattinál pedig a jó tényállást, — a kifizetés tényét — már megállapította az alapperbeli bíróság. Hiába mutatja tehát ki a perujító, — stiláris készségének és temperamentumának kisebb vagy nagyobb fokához képest — hogy a megtámadott ítélet már nem is egyszerű vérszegénységben, hanem anaemia perniciosában szenved és valóságos Justizmord (— akik a vérszegény ilélet-kifejezést szeretik, azok a Justizmord-szót sem vetik meg —): a perujítási keresetet a törvényes kellékek hiánya miatt vissza kell utasítani. * * * A „Justizmord"-szónak fellépése átvezet ahhoz a kérdéshez, hogy milyen szerepe van a perújítás megengedése kérdésében az anyagi igazságnak. A válasz az, hogy semmilyen szerepe nincs. Ehhez a felismeréshez a következő megfontolásokon keresztül jutunk: