Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3-4. szám - Perújítási támadás a "vérszegény itélet" ellen

PERÚJÍTÁSI TÁMADÁS A „VÉRSZEGÉNY ÍTÉLET" ELLEN. 107 Nagyon elterjedt nézet, — még egy T. Ü. H.-ban is kifejezésre jut, — hogy a perrendtartásnak célja az anyagi igazság kiderítése és érvényre juttatása. Ez a nézet igénytelen különvéleményem szerint túlzott, általánosító, szentimentális és mindezek folytán elhibázott. Ezt abból következtetem, hogy ha bármelyikünket az elé a feladat elé állítanák, mutasson rá hirtelen akár emlékezetből, akár a törvényszöveggel a kezében a Pp.nek olyan intézkedéseire, amelyekből kiolvasható a perrendtartásnak az anyagi igazság kiderítésére és érvényre juttatására irányuló célja: akkor a legnagyobb zavarban — hallgatnánk. Ha ellenben olyan intézkedésekre kellene rámutatnunk, amelyek megengedik azt a következtetést, hogy a Pp.-nek egyetlen komoly célkitűzése a pernek rendbetartása, és hogy ennek a célnak megvalósulása érdekében a Pp. lépten-nyomon tilalomfákat állít az anyagi igazság kiderítése és érvényre jutása elé: akkor csak úgy dőlne belőlünk a szó. Ilyen tilalom fák az összes illetékességi és hatásköri szabályok, ilyenek továbbá az összes határnap- és határidőintézkedések, ilyenek a jogorvoslati lehetőségeket korlátozó intézkedések, ilyen a jogerő elvének és a ne bis in idem elvnek feltétlen tisztelete, stb. A mi tárgyunkhoz az utolsó helyen említett két elv tartozik. E két elvvel kapcsolatban az anyagi igazság elvének legteljesebb közömbösségére jól rávilágít a következő két példa. 1. ) Jogerős közbenszóló ítélet megállapította az alperesnek kártérítési kötelességét. A per az összegszerűség kérdésében tovább folyik, — és a tárgyalás során kiderül oly tényállás, a mely mellett a kereset jogalapja megdől! Mégis marasztaló ítélet hozandó, — a bíróságnak íílos az új lényállást észrevennie. 2. ) Az ingatlan vételára iránti perben, a per előrehaladott szakában az alperes azt az új védekezést terjeszti elő, hogy egy korábbi perben más bíróság jogerős ítélettel érvénytelennek mondta ki azt a szerződést, a melyre a jelen perbeli felperes az ő vételárigényét alapítja. — Ez a védekezés valónak bizonyul. — A bíróság az előtte lefolytatott per egyéb adataira való tekintet nélkül elutasító ítéletet köteles hozni, és megint csak tilos észrevennie az előtte kialakult azt a tényállást, a melyből következik, hogy az érvénytelenséget kimondó korábbi ítélet téves. Vagyis: Az anyagi igazság kiderítése elé állított perrendi tilalmak miatt az újonnan eljáró bírót nem fogja érdekelni, vájjon a korábbi jogerős Ítélet az anyagi igazságnak megfelel-e avagy Justizmord-e, hanem egyedül azt fogja nézni, vájjon az a jogerős iíélet van-e, vagy nincs-e? Tisztában van ugyanis az újonnan eljáró bíró azzal, hogy nem szabad a jogerős Ítélethez szentségtörő kézzel hozzányúlni és hogy szentségtörő kézzel nyul hozzá az, aki aszerint tiszteli többé vagy kevésbé jogerősnek, amint az Ítélet többé vagy kevésbé felel meg az anyagi igazságnak. Olykor a perrendi tilalomfák tiszteletében fizice is szemet huny a bíró az anyagi igazság előtt. íme: A fellebbezés elintézésére hivatott bíró (vagy bíróság) meg sem nézi az iratokat mindaddig, míg meg nem győződik arról, vájjon a fellebbezés megengedett-e és azt kellő időben adták-e be. Ha e két kérdés