Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3-4. szám - Lemondás a követelésről

LEMONDÁS A KÖVETELÉSRŐL. 103 bíróságaink a lemondás jogvesztő hatásai a hitelező bizonyos mulasztásához fűzik, ez a fogalmi minősítés sokszor erősen fikció-szerű. Az a „hallgatólagos akaratnyilatkozat," amelyet ilyenkor néha feltételezni szoktak, a hitelezőnek többnyire semmiféle akaratát sem fejezi ki.30) De még, ha van is mögötte lemondásra irányuló szándék, a követelés megszűnésének joghatása nem ehhez fűződik, hanem azért áll be, mert a hitelező magatartásával az adóst (valósággal, vagy feltehetően) érdekhelyzetének jóhiszemű megváltoztatására bírta. Az ilyen joglemondás az utaló magatartások egyik esete. Az olyan eseteket, amelyekben a jog érvényesítésének elmulasztásához különleges jogszabály fűzi a jogvesztés következményét, bíróságaink sem minősítik joglemondásnak. Pl. az átértékelés fenntartása a csökkent értékű pénzben történő teljesítésnél az utólagos átértékelésnek alaki feltétele (1928: XII. t.-c. 14. §. 5. bek.); ennek a fenntartásnak az elmulaszlása a 68. JED. szerint nem esik a joglemondás szabályai alá. 6. Jogcímét tekintve, mind a megállapító, mind az anyagi jogi helyzetet változtató joglemondás jelenthet ingyenes juttatást az adós számára, de történhetik visszteher ellenében is. Ha az ellenérték az adós részleges teljesítése, akkor a lemondás csak a szolgáltatással nem fedezett érték erejéig lehet konstitutív hatású; ha az ellenérték az adósnak, vagy harmadik személynek más szolgáltatásában áll, akkor az adós fizetésváltságra vonatkozó reálajánlaíának elfogadását jelenti. Tisztán konstitutív lehet azonban a visszterhes lemondás, ha az ellenérték valamely más előnyben állott. — Lehet a lemondás valamely erre vállalt kötelezettségnek a teljesítése is. Ugyanezek állanak az elengedési és a negatív elismerési szerződésre. Pl., ha a hitelező annak ellenében engedi el a követelés egy részét, hogy az el nem engedett részt azonnal, vagy a megállapított időben megkapja és az adós ezt az egyességet nem teljesíti, akkor az egyesség hatályát veszti és a hitelező követelheti az elengedett részt is.31) 3°) P. I. 5760/1930. MD. XXVI. 70. szerint a kifejezett akaratnyilvánítás nélkül történő joglemondás eseteiben a lemondási szándéknak kétségtelennek kell lennie; többnyire azonban ez a szándék nem annyira előfeltétele, mint inkább indokolása a joghatásnak. — Az a gyakran használt kitétel is, hogy a „lemondást nem lehet vélelmezni" csak konkrét ügyletértelmezési formulát jelent, de nem akadálya annak, hogy a követelést elenyészettnek tekintsük a hitelező lemondási szándékának bizonyítása nélkül is. 3i) P. 1937/1925. Grill XIX. 649. — A német elméletben szigorúan hangsúlyozzák, hogy az elengedési szerződés elvont ügylet. A jogcím hiányossága esetén tehát az elengedés hatályban marad, de a hitelező követelheti, hogy az adós újból alapítsa meg a kötelezettséget. Az elvontság kérdésének nézetünk szerint azért nincsen nagy gyakorlati jelentősége, mert a lemondás és az elengedés eseteiben a jogcím és a rendelkezés többnyire egybeolvadnak: a jogcím a rendelkezésnek kifejezett, vagy hallgatólagos feltétetévé válik. — A kérdésre a magyar jog szempontjából 1. Almási 517. old.