Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1-2. szám - Ötletvédelem

52 DR. BEÉR JÁNOS Ez az általános fogalmazás egyenes úton vezetne a mi problémánkhoz, ha a személyiségi jog körét az indokolás utóbb pontosan nem körvonalazná : „A személyiségi jogok körének megszabásában irányadó szempontul szolgál, hogy az lehetőleg csak a személy phisicai és társadalmi létének alapfeltételeit alkotó és a személyi állapot integritásához tartozó személyi javakra terjedjen ki és hogy ne vonassanak be ebbe a körbe a személyiségtől tárgyuknál fogva különvált és önállósult azok a jogok, amelyek mint a szellemi termékeken való szerzői jog, a találmányi jog stb. gazdasági célúkra való tekintetből önálló szabályozást nyertek. Egyébiránt az utóbb érintett jogok nem is a személyiséggel, s annak integritásával, hanem inkább a tulajdonjoggal hozhatók kapcsolatba, amelynek mintájára rendezve vannak s amelytől főként abban térnek el, hogy tárgyuk nem is testi dolog, és hogy tartalmukat az elmemű gazdasági értékesítésének és kihasználásának kizárólagos joga alkotja. Ezen szempontnak megfelelően a Tervezet a személyiségi jogok közül csak a testi épséghez, egészséghez, a szabadsághoz, a becsülethez való jogokat, továbbá a polgári névhez, a képmáshoz, a levélhez és más bizalmas jellegű magánokirathoz való jogokat öleli fel és pedig az utóbbiakat nem gazdasági értékükre való tekintetből, hanem csupán azon szoros kapcsolatnál fogva, amelyben a személyiséggel állanak." Ezt a ma is változatlanul érvényesülő és helyes meghatározást elfogadva azt a konklúziót kell levonnom, hogy a „személyiség jogán" keresztül a felvetett kérdés megoldásához el nem juthatunk, — a személyiség joga az ötletvédelmet csak bizonyos szelvényeiben érinti, bár igaz, hogy az ötletvédelem körén belül a szerző személyiségi jogainak analógiájára az „eszme szerző" személyiségi jogának is érvényesülnie kell. X. Az általános jogfejlődés reformtörekvései határozottan helyes irányban haladnak. A „jog" — ahogy Bálás P. Elemér mondja egyik dolgozatában — „határozottan Fausti lendületet mutat: birtokba akarja venni a szellem egész birodalmát, a gondolat legmagasabb csúcsaitól az emberi találékonyság legszerényebb virágáig." Különösen érdekesek azok a törekvések, amelyek a tudományo* felfedezés szerzői jogának érvényesülése körül folynak és amelynek nemzetközi szabályozása tárgyában a külömböző tudományos érdekképviseletek — többek között a Szellemi Munkások Szövetsége (Confederation de Travailleurs Intellectuelles) — is ismételten javaslatokat dolgozott ki. XI. Az előzőkben azt mondottam, hogy önmagában az eszme, az ötlet jogrendszerünkben védtelen. Ez alatt azt értem, hogy az intézményei védelem hiányzik, mert jogunk az eszméhez fűződő jogok kategóriáját nem ismeri.