Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1-2. szám - Ötletvédelem

ÖTLETVÉDELEM. 51 A materiális javaknak és immateriális termékeknek ez a megkülömböztető megitélése nézetem szerint teljesen indokolatlan és ez hozza létre a hibás és ellentmondó eredményeket. Az immateriális termékeknél — az azokhoz fűződő jogok szemszögéből — az értékítéletet ugyanúgy, mint a materiális javaknál teljes egészében ki kell kapcsolni, a vonatkozó abszolút jogokat — legalább elvben — feltétlenül meg kell adni. A magántulajdonon felépült jogrendszer feltétlenül hiányos mindaddig, amig az eszmei termékek elvileg nem kapnak jogvédelmet. Ezen elméleti megoldás mellett is természetesen meg kell határozni az eszmei termék jogi fogalmi körét, meg kell határozni azt, hogy a szó jogi értelmében mit nevezhetünk „eszmei terméknek." A felső határ adva van: eszmei termék mindaz, ami a szabadalmi és szerzői jog körében védelmet kap. Most csak az alsó határt kell megtalálni. Az „eszmei termék" mindenesetre a sablonos agyműködéstől eltérő gondolati munka olyan eredménye, amelynek valamilyen egyéni, sajátos jellege van. Amíg ezek az elemek hiányoznak, csupán az agy automatikus működéséről beszélhetünk, amely a szó jogi értelmében „eszmei terméket" létre nem hozhat. Ezenfelül újszerűnek kell lenni annak, amit az agymunka a maga sajátjaként hoz világra. A fogalmat azt hiszem nemcsak tul nehéz, de felesleges is definiálni. A megadott keretben, majdnem a gyakorlatra kell bízni, hogy a konkrét körülmények között a kérdést esetenként eldöntse.") A tényleges sérelem az ötlettel szemben két irányban érvényesül. Legtöbbször gazdasági jelentőségében jelentkezik a sérelem: a gazdasági hasznosítás utján. Itt mindenesetre védelmet kell adni. De gazdasági hasznosítás nélkül is sérelem érheti az eszmei termék létrehozóját a személyiség jogterületén. A védelmet itt is biztosítani kell részére. Az eszmei termékek jogának elvi és intézményes rendezésénél ezeknek a szempontoknak kell majd érvényesülniük. IX. Elméletileg hiányos lenne a kérdés feldolgozása, ha a „személyiség" jogát nem vonnám vizsgálatom körébe. Polgári törvénykönyvünk javaslatának 1901. évben kiadott indokolása a személyiség védelmét a következőkkel vezeti be: „Helyes alapokra fektetett jogrendszer nem szorítkozhatik a személyek vagyoni értékű javainak oltalmára, hanem a magasabb ethikai szempontoknak megfelelően ki kell terjednie a személyek oly javainak védelmére is, amelyek esetleg tisztán csak ethikai értéket képviselnek, de mint ilyenek a vagyoni értékű javaknál mindenkire nézve sokkal becsesebbek lehetnek. Az emberek magasabb rangú érdekei iránt fogékony jogalkotás nem zárkózhatik el a helyes jogrendszer érintett követelményeinek szentesítése elől." *)A szerzői jog tényleges körét is a gyakorlat alakította ki, a szabadalmi törvény szintén kerettörvény, amelynek alapján a gyakorlat tisztázta a „találmány fogalmát" és végül a versenyjogban is a bírói gyakorlat találta meg a helyes utat abban az irányban, hogy a versenytárssal szemben mikor kell az ötletet megvédeni.