Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1-2. szám - A brit birodalmi sajtószindikátus és az egyéni jóhirnév védelme

38 DR. PICKER ERNŐ máló reá nézve a panasz tárgyává tett oly közlemény, meiy prima facie egyáltalán nem látszik diffamációt tartalmazónak; vagy miért diffamáló reá nézve a közlemény oly személyek előtt, akik az eset bizonyos sajátságos körülményeibe be vannak avatva; vagy esetleg miért diffamáló az oly közlemény, amely szavainál fogva látszólag nem vonatkozik reá és még több más esetben. Az innuendó legjobb példáját adja a következő eset.15) Alperes egyik lapjának társadalmi rovata azt a hírt közölte, hogy Mrs. M. ikreket szült. Ez a közlemény prima facie nem lehet jóhírnévrontó. Felperes azonban innuendójában kifejtette, hogy csak egy hónappal a hír közlése előtt ment férjhez. A bíróság alperest mindhárom fokon 1000 font kártérítésben marasztalta.16) A hivatása jóhiszemű szolgálatában álló sajtónak az innuendóban rejlő veszedelmekkel szemben táplált félelme, amely a Solicitors' Journal mindkét közleményében kifejezésre jut, még érthetőbbé lesz, ha ismerjük a libel elévülésére vonatkozó szabályokat. Elméletileg a kereseti jog megszűnik ugyan 6 évvel azon nap után, amelyen a libelt közzétették. A libeljog szerint azonban a panasz tárgyává tett közlemény minden újabb továbbadása új közzétételt jelent, vagyis a libel újabb elkövetését. A libel elkövetője pedig minden egyes közzétételért felel. Ha már most valaki, akárhány évvel az első közzététel után, megszerzi a diffamáló közleményt tartalmazó sajtóterméket, az elévülés ezen utolsó közzétételtől számított 6 év lejártával fejeződik be. így kimondotta a Lordok Háza 1849-ben a „Duke of Brunswick esete" név alatt ismert ügyben17). Alperesek egyik lapja, a „Weekly Dispatch" 1830-ban libelt követett el a herceg ellen. A herceg 1848-ban megvásárolta egy megbízottja útján a libelt tartalmazó régi számot és kártérítési keresetet adott be a 18 évvel megelőzőleg elkövetett libel miatt. Alperes elévülési kifogását elvetették, és mindhárom fokon 500 font kártérítésben marasztalták. Látni, milyen egyenlőtlen fegyverekkel küzd alperes felperes ellen, még ha ez jóhiszemű is. Alperes a per megindítása idején már talán nem is emlékszik sem a közlemény írójára, sem az ennek alapjául felhasznált adatokra, sem más fontos körülményekre.18) Felperes pedig, a dolgok természete szerint, az őt közvetlenül érintő ügyekben többet tud, könnyebben férhet a szükséges bizonyítékokhoz, mint alperes, stb. Ha pedig felperes rosszhiszemű és célja az „aranyásás", könnyű lesz neki innuendójában oly tényeket állítani, amelyekről biztosan tudja, hogy alperes nem képes megcáfolni, akár tanúk elhalálozása, akár okmányok vagy más bizonyítékok megsemmisülése, stb. miatt.19) így teljesen megérthetjük a tervezet indokolásában foglalt panaszokat „azokról a nehézségekről, melyekkel a becsületes, jóhiszemű hírszolgálatnak meg kell küzdenie." Nincs azonban igaza az indokolás azon részének, amely