Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1-2. szám - A brit birodalmi sajtószindikátus és az egyéni jóhirnév védelme

36 DR. PICKER ERNŐ gyakorlatnak és az alapját képező felfogásoknak ismerete ahhoz, hogy a továbbiakban ismertetendő közleményeket és tendenciájukat teljesen megértsük, époly szükséges tudnunk: I.) az actionable per se és II.) az innuendo fogalmát, valamint III.) a perköltségekre vonatkozólag Angliában fennálló szabályokat, miért is ezeket a második közleményben foglalt tervezettel együtt, részint pedig a közlemények ismertetése előtt közlöm.13) Ad I.) Actionable per se. A libel törvénynél fogva mindig actionable per se, ami annyit jelent, hogy felperes minden, a diffamáció következtében beállott kár igazolása nélkül kártérítés követelésére jogosult. Az ilyen kártérítést „generál damage"nak nevezik; ez nem a tényleg szenvedett anyagi kár megtérítése, hanem elégtétel a diffamációért. Ezzel szemben a slander csak a törvény által meghatározott esetekben jár ipso facto kártérítési kötelezettséggel, azaz csak ilyenkor „actionable per se". Generális szabályként slander esetén csak akkor ítél meg a bíróság kártérítést, ha felperes olyan tényleges kárt igazol, mely a jóhírnévrontás következményeként érte őt. A slander tehát c^ak kivételesen, a törvény által taxatíve meghatározott esetekben lesz „actionable per se."14) A Henderson-féle tervezet igen gyökeres változtatást kíván eszközölni ezen az évszázadok óta fennálló gyakorlaton. A tervezet a libelre vonatkozólag is azt kívánja kimondatni, hogy csak kivételes, a törvény által meghatározott esetekben legyen actionable per se; sőt ezen eseteknek körét is meg kívánja szorítani. Az eddigi jog szerint a slander actionable per se, és ezen a tervezet változtatni nem kíván, ha: 1) felperest azzal vádolja, hogy valamely szabadságvesztéssel sújtandó bűncselekményt követett el; 2) ha felperesre ráfogja, hogy ragályos betegségben szenved, a mely miatt a társaság őt kizárja; 3) ha az alperessel szemben hivatalával, hivatásával vagy foglalkozásával kapcsolatosan hangzott el; 4) (a női becsület védelméről szóló 1891-iki törvény óta) ha a női becsület ellen követték el. A libel eddigi (minden esetben actionable per se) minőségét a tervezet csak kivételesen tartaná meg a következő esetekben, ha a panasz tárgyává tett közlemény: a) hajadont vagy férjes nőt női becsületében támadja; b) ha a felperest oly bűncselekmény elkövetésével vádolja, mely halállal, testi fenyítékkel vagy meggyalázó jellegű szabadságvesztés büntetéssel („corporal punishment") büntetendő, vagy ha ráfogja, hogy undorító fertőző betegségben szenved; c) ha a libel felperesről hivatalával, hivatásával, vagy foglalkozásával kapcsolatban használtatott. Az első felsorolásban 1) és 2) alatt emiitett eseteket a