Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)
1937 / 1-2. szám - A brit birodalmi sajtószindikátus és az egyéni jóhirnév védelme
34 A BRIT BIRODALMI SA.TTÓSZINDIKÁTÜS ÉS AZ EGYÉNI JÓHIRNÉV VÉDELME. Irta: DR. PICKER ERNŐ ügyvéd, hit. angol tvsz. tolmács. A magyar sajtójog reformja a közérdeklődés homlokterében áll. Az a rokonság, amely az angol és a magyar közjog, nevezetesen a szabadságjogok terén tapasztalható, indokolttá teszi, hogy figyelmet fordítsunk az angol sajtóreform-törekvéseire is. Ez a meggondolás vezetett a jelen cikk megírására, közvetlen ösztönzést pedig két figyelemreméltó közlemény adott, amely a Solicitors' Journal 1936. évi március 21-iki és június 27-iki számában jelent meg. E közlemények leglényegesebb része egy törvényjavaslatnak tervezete, amelyet az Empire Press Union, az angol sajtó birodalmi szervezete tárgyalt. Mielőtt rátérnénk a két közlemény ismertetésére, szükségesnek látszik nagy vonalakban ismertetni az angol sajtójognak azokat az intézkedéseit, melyek az egyéni jóhírnév védelmét célozzák sajtó utján elkövetett támadások ellen.1) Az angol jog az egyéni jóhirnév két sérelmét ismeri: a defamatory libelt és a defamatory slandert.2) Ezek fogalmi magyarázatát nem találjuk meg sem az angol szokásjogban, sem az angol kodifikált jogban, sem pedig az angol jogi irodalomban.3) Elméleti különbség e kettő között nincs; céljainkra elég tudni: mindkettő azáltal követtetik el, hogy valaki egy harmadikról valótlanul olyasmit állit, ami jóhírnevében megkárosítja, „difíamálja" őt. A különbség a két jogsértő cselekmény között csak (1) az elkövetés módjában és (2) a szankciók súlyában van. Ad (1) A (defamatory) libel csak írásban, azaz írás, nyomtatás, sajtó, kép, film, sokszorosítás, esetleg szobor stb. útján követhető el, a slander csak élőszóval; ad (2) a) minden libel büntető uton üldözhető4), a slander pedig sohasem bűncselekmény; b) a libel mindig „actionable per se"5), a slander csak bizonyos, a törvény által meghatározott esetekben az; c) a libel miatt megítélt kártérítési összegek sokkalta nagyobbak, mint a slander miatt megítéltek. Noha a libel látszólag hasonlít a mi rágalmunkhoz, a slander a mi becsületsértésünkhöz, mégis sok tekintetben különböznek egymástól, úgyhogy félreértések elkerülése céljából az eredeti angol elnevezéseket használjuk. A libel útján jóhírnevében megkárosított védelmére az angol jog két módot nyújt: a bűnügyi üldözést és a magánjogi kártérítési pert. De a gyakorlatban azt látjuk, hogy a büntető igazságszolgáltatást csak ritkán veszik igénybe.6) Ennek okát egy XVII. századbeli jeles angol jogtudós tankönyvében7) találjuk: „A libel bűnügyi üldözése kerülendő, vagy amennyiben ily