Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1-2. szám - A kifejezés szabatossága elleni vétkezésről

A KIFEJEZÉS SZABATOSSÁGA ELLENI VÉTKEZÉSRŐL. 33 vök nem helyeznek súlyt erre a célra, hanem meg vannak elégedve azzal, hogy jegyzőkönyv készül. Tartalom közömbös! — Kiinduló jegyzőkönyvi sablon, mely a fentebb ismertetett keresetek alapján szerte az országban naponkint sok-sok ezer példányban készül: Felperes : A kereset marad. — Alperes : Elutasítást kérek. Tagadok. — Felperes: Tanúkat nevezek meg. — Bíró: Megidézem őket. — Ahány mondat, annyi hiba. Keresetlevél nincs, mert az a mondat, hogy alperes tartozik nekem közvetítési díj címén, ép oly kevéssé kereset, mint ahogy nem büntető feljelentés az a mondat, hogy a vádlott rágalmazott engem és becsületemben megsértett. — E mondatok egyike sem tartalmaz tényállítást. Az első — fegyelmezett beszédre lefordítva — ezt jelenti: Én, felperes gondosan elhallgatom azokat a tényeket, amelyek eredményekép jogi nézetem az, hogy alperestől nekem közvetítési díj, (vételár, kártérítés stb.) jár. A második ugyanígy azt jelenti, hogy én, sértett, gondosan elhallgatom azokat a tényeket, amelyek folytán arra az álláspontra helyezkedem, hogy a vádlott a rágalmazás stb. bűnébe esett. - Vagyis: nincs jelen valódi keresetlevél és így az arra történő utalás nem valódi keresetelőadás. Az alperes tagadása nem tagadás, mertfelperes nem állított semmit. — A bizonyítás elrendelése mindezeknélfogva üres formaság, — mert emellett a peranyag mellett a bíró nem kérdezhet a tanútól egyebet, mint ezt: „Mondja meg Tanú úr, mi az ön véleménye a felperesnek arról a jogi nézetéről, hogy neki az alperestől közvetítési díj jár." 3. Nincsen köztünk, gyakorlati jogászok közt egy sem, aki még nem találkozott a következő kétségbeejtő, megoldhatatlan nehézségekkel: a) A részletezés nélküli keresettel szemben az alperes perfüggőségi kifogást emel, rámutatva egy szünetelő korábbi perre, amelyben ugyanez a felperes, ugyanettől az alperestől ugyancsak részletezés nélkül árúk vételárát követeli. A pergátlót felperes elvetni kéri, mondván, hogy az előbbi per tárgya más vételári követelés. b) Ugyanez a vita res judicata szempontból. c) Minden egészséges jogi gondolkozás belebetegszik a következő helyzetbe: A minden tényállítás és részletezés nélküli árúvételár, vagy közvetítés, vagy kártérítés stb. iránti ügyben jogerős mulasztási ítélet (vagy jogerős fizetési meghagyás) keletkezik. Az alperes perújítással él. Erőteljesen hadakozik a nem létező tényállás ellen. Új bizonyítékokkal döngeti a nem létező, a képzeletbeli kapukat. Az alapperbeli felperes minden támadásra ezt feleli: „Nem az volt az én alapperbeli követelésem, amiről a perújító beszél. Egészen más volt. Hogy mi volt, azt nem mondom meg. Én már eleget beszéltem az alapperben. Nekem jogerős Ítéletem van. Nekem nincs mit állítanom, és nincs mit bizonyítanom." * Ám az ébredés jelei mutatkoznak: Egyik igen nagy forgalmú járásbíróságunk kezdi már hiánypótlás végett visszaadni azokat a kereseteket és fizetési meghagyási kérvényeket, amelyek a fentiekben ismertetett értelemben vetkeznek a kifejezés szabatossága ellen, vagyis ami ezzel azonos: a gondolkozás fegyelmezettsége ellen. Jogállam XXXVI. évf. 1-2. füzet. 3