Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1-2. szám - A kifejezés szabatossága elleni vétkezésről

"AKÍFEJEZES'SZAB'A i'OSSÁGA ELLENI VÉTKEZÉSRŐL. 31 Ez a példa kivételes, de drasztikus példa volt. A most következő példa azonban mindennapos, tehát tipikus. Napihír egy nagy napilapnak a közelmúltban megjelent számából. A lap érdekesnek látja az esetet, mert nem a hírek közt, hanem u. n. fejeikként hozza. íme : Ki lehet a választott bíróság el- úgy a munkaadó, mint az alkalnöke ? Érdekes nyugdíjpert tár- mázott két-két bírót delegál és gyalt a napokban a törvényszék. mint elnök csak a munkaadó kiA felperes 86 P havi nyugdíjjáru- küldöttje szerepel. Szavazategyenlékot követelt az alperes részvény- lőség esetén a választottbíróság társaságtól. A részvénytársaság elnöke bír döntő szavazattal, pergátló kifogást emelt, mert a A törvényszék megállapította, vállalat nyugdíjszabályzata értelmé- hogy a választottbírósagi kikötés ben a nyugdíjigények körül ke- csakugyan érvénytelen. Az indoletkezett minden vitás kérdés el- k0ias szerint feltehető, hogy a döntésére a választottbíróság ille- munkaadó oly egyéneket delegál, tékes. A járásbíróság helyt adott a akikről felteheti, hogy véleményük kifogásnak és a peres eljárást meg- az Q álláspontjával egyezik és szüntette. A felperes azonban fel- mivel a bíróság elnökéül ugyanlebbezéssel élt, amelynek során csak a munkaadó a maga emberét előadta, hogy a választottbírosag jelölheti ki, kétségtelen, hogy az kikötése érvénytelen. így alakítandó bíróság, illetve anA felebbezési bíróság tényként nak elnöke iránt, azok elfogulalállapította meg, hogy a szabály- lansága tekintetében alapos kétsézat szerint a választottbíróságba gek forognak fenn. A kifejezés szabatossága elleni vétkezés szempontjából első hibája a cikknek, hogy fel nem ismerhető belőle teljes határozottsággal, vájjon a felebbezési bíróság a pergátló kifogásnak helyt adott-e. Nehéz és érthetetlen konstrukció az, hogy a választottbírósági szerződés anyagi érvényességét a pergátló kifogás keretében bírálja el a bíróság. További hibája, hogy nem tartja meg azt az Ígéretet, amelyet a címben tesz. „Ki lehet a választottbíróság elnöke?" mint cikkcím magában foglalja ezt is: „Aki ezt meg akarja tudni, az olvassa el ezt a cikket". — A cikket elolvastam, de nem tudtam meg belőle sem azt, hogy ki lehet a választottbíróság elnöke, sem azt, hogy ki nem lehet az? Annyit elárul a cikk, hogy a konkrét elnök gyanús elnök, de hogy ennek dacára megmaradhatott-e elnöknek, azt nem mondja meg, mégkevésbé mondja meg azt, hogy általánosságban ki az, aki lehet és ki az, aki nem lehet elnök.1 További hibája a cikknek,2 hogy akaratlanul ugyan és csak a kifejezésbeli szabatosság hiánya miatt korrupcióval és tisztességtelenséggel vádolja meg az összes múltbeli, mai és jövendőbeli választottbíróságokat és bírákat, vagyis halálra itéli az egész intézményt, ugyanis ártatlan arccal a következő gyanúsító gorombaságokat vágja a választottbíróság tagjainak képébe: — megkaparintandók a vá1 Dr. Rudolf Goerrig, Das Schiedsgericht c. művének mottója így hangzik : „Habe ich einen Richter zu erwáhlen, so suche ich einen Gentleman". (Lord Lyndhurst.) 2 Hangsúlyozom: a cikknek és nem a törvényszéki ítéletnek. Nem áll módomban ellenőrizni, vájjon a cikk az ítéletet híven, vagy legalább is hív szellemben közli-e.