Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9-10. szám - Deák Ferenc, a civiljogász

378 DK. TÁLOS ENDRE A törvények visszaható ereje ellen, a szerzett jogok védelme és a jogfolytonosság nevében szólalt íel egyaránt akkor, amikor a Som* sich-íéle — már említett ősiségét eltörlő Javaslatot ellenezte, amely az ősiségét az „uti possldetis" elv alapján akarta rendezni.40) - De akkor is, amikor az októberi diplóma megjelenése után Pest városa közgyűlésén felszólalt és éppen úgy, mint valamivel később az Országbírói értekezleten, azt hangoztatta, hogy a 48 előtti magyar Jogot változatlanul visszaállítani nem lehet.41) Es mindezt Deák mint követeli?! A földesúr és jobbágy közti jogviszony rendezését: a természet szeghetetlen szent törvénye nevében, melynek Legkisebb megsértését is keserű bosszúállás követte mindenkoron. — A birhatásl Jus: minden ember vele született joga. A hitbizomány eltörléséi: mert az a természet remijére! ellenkezik. A jobbágyi telkek maximumának megállapításánál: a hétszázezer joggal bíró érdekével szembehelyezi a hétmillió jogtalant. Miként Széchenyi is ébresztő szavát a kilenc millió magyar érdekében emelte íel. Az irtványíöldeknek a földesurak általi tetszésszerinti visszaválthatásával szemben: az ez által föld és kenyér nélkül maradottak nagy tömegét, így a nemzeti közboldogságot. S minthogy a közboldogság, ami az állam legfőbb célja, követeli az örökváltságot is, ezért küzdött annak megvalósításáért. Hiszen nem egyszer mondja : mindezért azok nevében is küzdött, akiknek sorsáról volt elsősorban szó, de akiknek nem volt szava a rendé le országgy ülésen. KÖVETELHETŐ-E „FIZETÉS" A TRANSZFER" MOlíA'rÓlíl l'M ALÁ ESŐ KÖLCSÖNÖK ALAPJÁN. Irta: DR. TÁLOS ENDRE budapesti ügyvéd. A külfölddel szemben fennálló egyes tartozásoknak pengőértékben való befizetése tárgyában kelt 6900/1931. M. E. számú u. n. transzfermoratórium rendelet a záloglevél- és kötvénykölcsönökre vonatkozólag úgy rendelkezett, hogy e kölesönök jelzálogos adósai a záloglevél-, illetve kötvénykibocsátó intézetnél, ez utóbbiak pedig a Magyar Nemzeti Banknál a kölcsönök után teljesítendő szolgáltatásokat pengőben tartoznak letenni, a letett összegeknek idegen pénznemre való átváltásáról és a külföldi hitelezők kezéhez való eljuttatásáról a Nemzeti Bank gondoskodik, amely a melléje rendelt és a külíöldi érdekeltségeket képviselő állandó tanácsadóval egyetértésben kezeli a letett összegeket, az ország gazda sági- és hitelélete követelményeinek szem előtt tartása, mellett. A rendelet értelmében a transzferálás szünete alatt az adósok által letett őszszegek külön alapba, a Külföldi Hitelezők Alapjába vételezendők be, mely alap önálló jogi személy és képviselője a Magyar Nemzeti Bank. Ismeretes, hogy az említett kölcsönök után külföldi pénznemben teljesítendő fizetések felfüggesztése lényegében a. szelvény kamatszolgáltatás burkolt beszüntetését jelentette, mert bár a transzferrendelet gondoskodik arról, hogy az esedékes tartozásokra bizonyos szolgáltatások teljesíttessenek pengőben, tény az, hogy a rendelet megjelenése óta, tehát Immár hat éve, egyáltalán nem, vagy csak igen kevés kifizetés törteid külföldi pénznemben a Magyar Nemzeti Bank Útján. A 6900/1931. M. E. SZ. rendelet par exeelleneo ideiglenes jellegű és a külföldi pénznemben való fizetések beszüntetése iránt csak átmenetileg intézkedett, mégis mivel a szükséges Intézkedésekre okot adó körülmények azóta sem változtak, a rendelet hatályát évről évre meghosszubbí«) u. o. II. 30. 1. "i) U. o.p. 311. 1.