Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9-10. szám - Deák Ferenc, a civiljogász

A TRANSZFERMORATÓRIUM ALÁ ESŐ KÖLCSÖNÖK. 379 tották és legutóbb f. é. december hó 19-én jelent meg 7610/1937. M. E. szám alatt az újabb meghosszabbító rendelet, amely a transzfermoratórium hatályát 1938. évi december hó 22. napjáig meghosszabbította. Maga a 6900/1931. M. E. sz. rendelet látszólag csak a külföldi hitelezők jogait érinti, a belföldi adósok szolgáltatási kötelezettségét azonban változatlanul fenntartja, mégis a rendelet mélyreható megkülönböztetést tesz a teljesítendő fizetmények jogi minősítését illetően, amennyiben megtiltja a fizetés hatályával való teljesítést és a belföldi adósok által a beszolgáltatandó összegeknek csak letéti, fedezeti jelleget ad. Az adósok a teljesítendő szolgáltatással tehát nem szabadulnak a fizetési kötelezettség és ennek fennmaradásából folyó esetleges terhes kötelezettségek alól. Nem mondja meg a rendelet azt sem, hogy a letett összegeket milyen árfolyamon fogják idegen pénznemen átváltani és az adós javára fizetésként elszámolni; mindössze a letéti kötelezettség összegszerű meghatározására irányadó árfolyam van meghatározva a rendelet 1. és 3. §§-aiban. A 6900/1931. M. E. számú rendelet jogi megkülönböztetéseivel kapcsolatban mégis azt a megállapítást lehetne tenni, hogy a szövegezés és szóhasználat nem mindenütt fejezi ki teljes pontossággal a rendelet alkotójának a feltehető szándékát, ami kitűnik az egyes rendelkezések gondosabb vizsgálatánál. Nem tartjuk szerencsés megoldásnak például a 3. §. 3. mondatában a fizetést helyettesítő szolgáltatással kapcsolatban úgy határozni meg a leteendő összeget, hogy az átszámításra a tényleges fizetést (!) közvetlenül megelőző köznapon közzétett árúárfolyamok az irányadók. A tényleges fizetés napja helyett itt nyilván a letétel napját kell érteni, hasonlóan a rendelet 1. §-ban foglalt idevágó rendelkezéshez. Nem mondja meg a rendelet 3. §-a a& 1. §-ben foglaltakhoz hasonló világossággal azt sem, hogy az előbbi §. alá eső tőketörlesztő részleteket és kamatszolgáltatásokat is tilos a hitelezők kezéhez megfizetni. Mint előzményt cikkünk tulajdonképeni témájához, felemlítjük, hogy már korábban is vita keletkezett a félreértésre alkalmat adó szövegezés miatt, amennyiben a transzfermoratórium aláeső kölcsönökkel kapcsolatban, a 16.300 1933. M. E. számú rendelet utalt a 6900/1931. M. E. számú rendelet értelmében fizetési tilalom alá eső tartozásokra, mint amelyekre az elévülés felfüggesztése vonatkozik. A 6900/1931. M. E. sz. rendelet azonban nem mond ki határozott fizetési tilalmat a 3. §-ban említett szolgáltatásokra s ezért végeredményben kétséges volt, hogy a kamatelévülés nyugvása vonatkozik-e a 6900/1931. M. E. számú rendelet 3. §-ában említett tartozásokra is. A vita a kibocsátó intézetek részéről az elévülés veszélyének kitett kamatok perlését, illetve az adósok részére felesleges perköltség okozását vonta maga után, ezért a minisztérium szükségesnek látta a kérdés rendezését, ami a mult évben kiadott 7180/1936. M. E. számú rendelettel történt meg a következő rendelkezéssel: „Az elévülésre a 13600/1933. M. E. számú rendelet 5. §-ában foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell abban az esetben is, ha az adós a 6900/1931. M. E. számú rendelet 1., illetőleg 3. §-án, valamint az ezeket kiegészítő és módosító rendeleteken alapuló letéti kötelezettségét nem, vagy nem kellően teljesítette és ennélfogva a követelés érvényesítését az említett jogszabályok nem is gátolják." A kamatelévülés kérdése tehát az idézett rendelkezéssel rendezést nyert, de az idézett jogszabály egy másik kérdést is érintett, nevezetesen, hogy a transzfermoratórium alá eső követelések tekintetében csakugyan helytállhat-e a követelés érvényesítése abban az esetben, ha az adós a letételi kötelezettségét nem, vagy nem kellően teljesítette. Mivel pedig valamely követelés érvényesítése alatt általában az illető követelés kifizetése iránti igény érvényesítését szokták érteni: az a kérdés merül fel, követelhető-e fizetés a záloglevél- és kötvénykölcsönök adósától, ha az adós a letéti kötelezettségét elmulasztja, vagy nem kellően teljesíti, mert hiszen éppen ez az, amit a transzfermoratórium, illetve az erre vonatkozó jogszabályok gátolnak.