Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 7-8. szám - Vádirat a tanú ellen

334 SZEMLE, Két egyetemi tanári kinevezés. Bálás P. Elemér a szegcdi egye lem perjogi tanárává neveztetett ki. Jogi tudományos irodalmunk e kiválósága eddig mint kúriai bíró az igazságügyminiszteriimi törvényelőkészítő osztályában fejtette ki hivatali tevékenységét, érvényesítve kimerítő tárgyismeretét, összefoglaló, de a részletekbe is elmélyedő elméleti és gyakorlati tudását. Különösen a büntetőjog, valamint az immateriális jogok területén járó, valamint jogbölcseleti müvei, hazai és külföldi szaklapokban megjelent terjedelmes értekezései szereztek számára őszinte megbecsülést a jogászvilágban. Lapunk hasábjain is számos magasszinvonalú tanulmánya jelent meg az elmúlt esztendőkben. Tanári pozícióiéban remélhetőleg még inkább alkalma lesz jogi irodalmunk tudományos értékeit gyarapítani és átplántálni a tanuló jogászifjúságba azt a magasnivójú tudományos szellemet, mely müveit áthatja. Marton Géza lett a budapesti Pázmány Péter Egyetemen a római jog professzora. Debreceni tanszékét cserélte fel a budapestivel és így nyilvános rendes tanárként került vissza arra az egyetemre, amely római jogból 1915-ban magántanárrá habilitálta. Marion Géza egyike a magyar jogtudomány legérdemesebb munkásainak. A római jog kitűnő tanköny vével a magánjog számos ágaiba hatoló tanulmányaival telt tanúságot széleskörű, átfogó, a kérdésekbe élesen bevilágító tudásáról. Az egyetemen olyannyira szükséges oklatóképességét jelentékeny doceáló gyakorlat fejlesztette ki. Kinevezése komoly nyereséget jelent a budapesti egyelem számára. * A Magyar Jogászegylet október 2-án Dr. Osvald Istv.m, a m. kir. Kúria és a Magyar Jogászegylet elnökének elnökletével teljes ülést tartott — Az elnöki megnyitó után Dr. Alföldy Dezső, a budapesti kir. Ítélőtábla alelnöke tartott előadást Az adós örökösének felelősségéről, elmarasztalásáról es az ellene vezethető végrehajtásról. A mélyen szántó, nagy tetszéssel fogadolt előadási teljes szövegében a Magyar Jogi Szemle közli. — Ezután elnök ismertette a „Sichermann Bernát alap" keletkezését, melyet alapítóként Dr. Sichermann Frigyes ügyvéd létesített azzal a célkitűzéssel, hogy az alap jövedelmét a Magyar Jogászegylet a néhai dr. Sicherinan Bernát által mivelt jogterületek hazai tudományos mívelésére kétévenként kitűzendő kérdéseket megoldó pályázati műnek díjazására fordítsa. A pályadíjak gyarapítására a Tébe. 1000 pengőt szavazott meg és adományát további 450 pengővel egészítette ki. A „Sichermann Bernát alap" kuratoriuma, melynek tagjai Dr. Juhász Andor, Dr. Puhmann Emil, Dr. Nyulászi János. Dr. Bátor Viktor és Dr. Sichermann Frigyes az első pályázatot „A devizakorlátozások magánjoga" tárgykörre hirdette. Hét pályamunka érkezeit be. Dr. Nyulászi János, az Alap kuratoriumának lagja ismertette a pályázat eredményét és a nyertes pályamunkákat; ezek általában alapos elméleti és gyakorlati felkészültséggel dolgozták fel a pályázat tárgyát, úgyhogy azok mindegyike értékes termése jogirodalmunknak. A pályázat eredményének tekinthető, hogy míg eddig a devizakorlátozások magánjogi kihatásainak csak egyes részletkérdései kerültek jogirodalmunkban feldolgozásra, addig a pályázat hatása alalt többen is alapos jogdogmatikai feldolgozásban részesítették az egész hatalmas problémakört. — Az 1500 pengős első díjat a „Vándor" jeligéjű munka szerzőjének, Dr. Weltner Andornak ítélte oda a kuratórium; az 500 pengős második díjat az „Uj utak" jeligéjű munka szerzőinek, Dr. Vági József és Dr. Keszthelyi Nándor ügyvédeknek; a harmadik díj nyertese az „Igazság és világosság" jeligéjű mű, melyet Dr. Goldberger József ügyvéd és Dr. Szántó Imre joggyakornok írtak. A „Parerga" jeligéjű munka dicsérő elismerésben részesült. — A nyertes szerzőket Osvnld elnök üdvözölte és átadta nekik a pályadíjakat.