Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 7-8. szám - Vádirat a tanú ellen

SZEMLE. 335 A Magyar Tudományos Akadémia II. osztályának május 10-i ülésén dr. Angyal Pál egyet, tanár tartott értékes előadást A tragikum és büntetőjog címmel. A probléma, melyet a hallgatóság elé tárt, alig pár éve kerül! az érdeklődés középpontjába. A szinte kinzóan izgató kérdés a következő: részesíthető-e bármily vonatkozásban kedvezményben az az egyén, aki vallási, erkölcsi, politikai, nemzeti, szociális, hivatási, művészi, vagy tudományos meggyőződésből lelkiismeretében kötelezve érezte magát oly cselekmény elkövetésére, melyet az állam törvénye büntetés terhe alatt tilt. Megvilágította előadó a meggyőződés fogalmát, sorra véve annak racionális, íranscendentális és irracionális jelentéseit, majd kritikailag foglalkozott azzal az orvosi körök részéről (Wernicke, Pilcz) képviselt nézettel, mely szerint az összeütközés egyfelől a jogrend, másfelől az u. n. túlértékelt eszmény rabjai közölt jön létre, mikor is az értelmileg erősen hangsúlyozott képzetkomplexummal terhelt és semmiféle loeikai vagy reális gátlásokkal nem befolyásolható fantaszta azért privilegizálandó, mert közelesik vagy éppen beletartozik a schizofréniások kategóriájába. A különbségek részleteinek ismertetése után az előadó bemutatta a törvényhozási munkálatokban s az irodalomban és több külföldi jogászgyűlésen szóhakerüll megoldási kísérletekei. Előadó — miután rámutatott annak az egészen izolált állaspontnak tarthatatlanságára, mely akár a beszámítási képesség, akár a jogellenesség, vagy bűnösség hiánya, akár az újabban vitatott felnemróhalóság (Unzumulbarkeit) címén a meggyőződéses bűntettes felmentését követeli — kritikai szemszögből foglalkozott az egyes javaslatokkal s megállapította, hogy a kérdés első vonalán politikai jellegű s mint ilyen, az uralkodó államszemlélet s az erőviszonyok tengelyén fordul. Egy totális és magabizakodó állam elutasít minden privilégiumot, viszont egy erősen individualisztikus ideálokat követelő, vagy folytonos forradalmi válságokban élő állam bizonyos bátortalansággal kezeli a kérdést s erősen hajlik a toleranciára. Büntetőjogi szemszögből az előadó nem helyesli a törvény részéről való bármily állásfoglalást, mert ez vagy az állam primátusának nyilt feladását, vagy az állam gyengeségének elárulását jelenti, de nincs helye törvényi szabályozásnak azért sem, mert ez csak típusokra adható, ám sem a meggyőződéses bűntettes, sem a kötelességérzésből elkövetett bűncselekmény nem alkot tipust. Előadó szerint a független bíróság az egyedüli fórum, mely a problémát esetenként megoldhatja. A Magvar Jogászegylet büntető- és hiteljogi szakosztályában 1957. május 15-án Dr. Kassai Béla budapesti ügyvéd előadást tartóit Az üzleti verseny büntetőjoga de lege ferenda címmei. A magyar Tvt. a német versenytörvényből vette át az „abbanhagyási igény" magyar codificatióját és azt a jogrendszert is, amely a sértettnek úgy a polgári, mint a büntető perutat megnyitja ugyanazon versenycselekmény elkövetőjével szemben. Ez a kettős jogkövetkezmény sem a sértettnek nagyobb védelmet nem biztosít, sem pedig a vádlott szempontjából a szükséges arányosságot meg nem valósítja. Helyesebbnek mutatkoznék, ha jogrendszerünk eldöntené, hogy a versenyjogot kizárólagossággal sorozzák be vagy a büntető- vagy a polgári jogba. A büntetőjoghoz csatolás azért látszik indokoltabbnak, mert a tisztességtelen versenycselekményben mindig meghúzódik még a delictuosus elem, legalább is gondatlanság alakjában. — E célhoz képest a Tvt. 1. §-ának megfeleiő átalakítására van szükség, mely a tisztességtelen versenycselekményt általában büntetendővé nyilvánítja. Szükség volna továbbá egyéb érvénves büntetőjogi szabály különösen a Btk. 550. §. (zsarolás) és a Bn. 50. §. (csalás) olyan módosítására, mely e fontos törvényhelyeknek a versenyjogban való felhasználását megkönnyítené. Legfontosabb volna azonban, hogy a tisztességtelen verseny miatti pereket tárgyaló bünletőtörvényszéki tanácsok speciális szervezetet nyerjenek. — Előadó, az uzsora és valutaperek mintájára vegyes összetételű tanácsra gondol, melynek elnöke és egyik tagja