Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 7-8. szám - Vádirat a tanú ellen

VÁLSÁG ÉS JOG. 317 a jogok megszerzésének, változtatásának, megszűnésének feltételeit megnehezítik, a jogosultságok tartalmát megszükitik, Ez a „rendhagyó, kívülről betörő, a kötelmi jog klasszikus elveit lerombolással fenyegető áramlat" vonul végig a devizajogon is.1) Sehol sem látunk az ügyletkötés szabadságát elősegítő, a jogok tartalmát bővítő rendelkezéseket. Mindenütt korlátozó, szükitő jogtételekbe ütközünk. A rendelkező képesség megszűkül (pl. külföldi fizetési eszközt a Magyar Nemzeti Banknál be kell jelenteni, sőt be kell szolgáltatni, 4500/1931. M. E. sz. rendelet 3. §-a); a dologi jogok megszerzésének feltételei súlyosbodnak, tartalmuk korlátozások alatt áll (pl. külföldi fizetési eszköz és arany tulajdonának megszerzése, bejelentésüknek kötelezettsége, 4950/1931. M. E. sz. rendelet, 2360/1935. M. E. sz. rendelet); az ügyletek hatályához számos esetben a Magyar Nemzeti Bank engedélye szükséges; a követelések teljesítése halasztást szenved, a szolgáltatás mérve csökken (pl. 450/1933. P. M. sz, rendelet). Ezt a példálódzó felsorolást még hosszan folytathatnánk. A vezető gondolat mindig ugyanaz: külföldi viszonylatban és külföldi fizetési eszközökre, valamint aranyra vonatkozólag belföldi viszonylatban is a szabadforgalom helyébe a kötött forgalom, a Magyar Nemzeti Bank által irányított, vezetett és szervezett deviza kényszergazdálkodás lép. Ezt a gazdasági jelenséget pedig a jog nyelvén jogok keletkezését tiltó és tartalmukat korlátozó jogszabályok fejezik ki. A mai devizajog a forgalom irányítása érdekében létesített tilalmak és korlátozások rendszere. FEJEZETEK A NEMZETKÖZI MAGÁNJOG KÖRÉBŐE. Irta DR. SCHWARTZ IZIDOR, ny. kormányzósági titkár. KA NEMZETKÖZI ÖRÖKLÉSI JOG VITÁS KÉRDÉSEI.)* Az öröklési szerződés és a lemondás az örökségről nemzetközi vonatkozásban. — Az uralkodó felfogás szerint ÍWalker Internationales Privatrecht, 5. kiad. Wien 1934 p. 924 jegyzet 1) az öröklési szerződés a nemzetközi magánjog szempontjából a végrendelettel azonos elbírálás alá esik, tehát az örökhagyó személyes joga irányadó az ügylet megengedettsége, az ügyleti képesség, az akarati kellékek, a képviselet lehetősége, a megtámadási okok, a tartalom és alakszerűség tekintetében is. Ezen felfogás helyességét nem ismerhetjük el. A végrendelet egyoldalú bármikor visszavonható jogügylet, az öröklési szerződés pedig kétoldalú jogügylet, mely két szerződő fél között köthető mutuo consensu és csak mutuo dissensu bontható fel. Az öröklési szerződés jogi természetéből tehát logice következik, hogy az esetben, ha a két szerződő fél különböző államok honosai, az öröklési szerződés csak akkor érvényes, ha mindkét állam törvénye szerint megáll, az alakszerűségek tekintetében pedig, ha a két állam által követelt alaki kellékek be nem tarthatók, !) BIau György: Tartozások csökkentése, mint válságjogi követelmény? Magvar JogáSzegyleti Értekezések és Egyéb Tanulmányok. 1935. 63. o. *) V. ö. Jogállam 1935, p. 298—303 ; 1936 p. 20—24 és p. 356—361.