Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 7-8. szám - Vádirat a tanú ellen

DR. GOLDBERGER JÓZSEF ÉS DR. SZÁNTÓ IMRE abban, hogy az adós külföldi fizetési eszközben vagy aranyban köteles fizetni, a Magyar Nemzeti Bank engedélyének hiányában az adós nem tartozik kötelemszerűen teljesíteni. Hiába kötöttek ki a felek amortizációs kölcsönnél évi 8*6% tőke és kamattörlesztő részletet, az adós a 450/1933. P. M. sz. rendelet 2. §-ának megfelelően 5°/o-nál többet nem köteles a hitelezőnél „letenni". A közérdek, az állam gazdasági érdekének veszélyeztetettsége kívánja meg a szerzett jogok módosítását, azok érvényesítésének ideiglenes elhalasztását, közérdek teszi függővé az ügyletkötés feltételeit az e tekintetben hatósági funkciót végző Magyar Nemzeti Bank engedélyétől stb. Mindennek oka a válság ereje és intenzitása; a válság a devizaforgalmat közüggyé tette, számos engedélyező jogtételt parancsolóvá változtatott, számos parancsoló jogtételt ezenfelül büntető szankcióval is ellátott. A normális gazdasági helyzetben a felek által szabadon rendezett, megengedő szabályok hatálya alatt álló pénz- és devizaforgalom kógens, közjogias, közigazgatási jogi izű szabályok uralma alá került, magánügyből rendkívüli fontosságú közüggyé vált. 7. — D. A külföldiek nem esnek a belföldiekkel egyenlő elbánás alá. — A jognak egyik alapelve, hogy a külföldi a magánjogban a belföldivel egyenlő elbánás alá esik. A jogképesség a honosságtól vagy a lakóhelytől független, a nemzetközi gazdasági forgalom nem tűr jogképességi korlátozásokat. A pénzügyi és hitelügyi válság az államok közötti szabadforgalom lezárását és hatóságilag szervezett, ellenőrzött, irányított forgalmat eredményezett. A pénztartozások jogát ma a külföldi és a belföldi között történő állandó különbségtevés befolyásolja. Minden, ami a külfölddel kapcsolatban van, más elbírálás alá esik, mintha ugyanaz a jogviszony belföldiek között állana fenn. A külföldi fizetési eszközök, értékpapírok, a külföldi pénzértékre szóló követelések, valamint a külföldi hitelezőkkel szemben fennálló pénztartozások kötelező bejelentése (4950/1931, 4610/1931, 6370/1931. M. E. sz. rendeletek) egymagában véve is külön kategóriába sorozza a külföldiekkel szemben fennálló értékpapír- és pénztartozásokat, valamint követeléseket. A devizajog mélyen kidolgozza ezt a különbséget: meghatározza a külföldi fogalmát (4610/1931. M. E. sz. rendelet 2. §-a, 1970/1935. M. E. sz. rendelet 2. §-a, 300/1936. M. E. sz. rendelet 9. §-a) és ezt a fogalmat nem honossághoz, hanem a lakóhelyhez köti. A külföldiekre fennálló korlátozások jogosultságaikat megszükitik: kötvények és záloglevelek alapján kamatot nem követelhetnek (6900/1931. M. E. sz. rendelet 1. §.), a Magyar Nemzeti Bank engedélye nélkül értékpapírt belföldinek el nem adhatnak, belfölditől nem vásárolhatnak, részvényeik osztalékszelvényeire fizetést nem, csak zárolt számlán történő jóváírást követelhetnek (1970/1935. M. E. sz. rendelet 1. §-a, 300/1936. M. E. sz. rendelet 3. §-a), a külföldi által indított pereket a 4550/1931. M. E. sz. rendelet 5. §-a eseteiben fel kell függeszteni, stb. Mi más ez, mint a külföldi jogképességének, illetve perképességének időleges és részleges megszorítása? 8. — E. — A devizajog szabályai a jogok tartalmát számos irányban korlátozzák. A válságjogi szabályok határozott irányba mutatnak ;