Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 7-8. szám - Vádirat a tanú ellen

DR. GOLDBERGER JÓZSEF ÉS DR. SZÁNTÓ IMRE 2. Az a válság, amely a mai devizajogi szükségszabályok kialakításához vezetett, sajátos jelleggel bír; lényegében két válságból tevődik össze, Az első válság tisztán gazdasági s főkép ársülyedésben nyilvánul. A pénzpiacra és a hitelre gyakorolt hatásai ugyanazok, mint majdnem minden válságé: a tőke felhalmozódik a bankokban, az arany pedig visszaözönlik a jegybankokhoz. 1930. közepén egy a gazdaságtörténelemben ritka jelenség következett be: egy pénzügyi „a hitelszervezet gyökeréig menő" válság1) kapcsolódik az addig tisztán gazdasági válsághoz és bontakozik ki vele párhuzamosan. A bécsi Kreditanstalt bukása pánikot kelt, Amerika és Anglia visszavonják tőkéiket Középeurópából, az arany és a bankokban felhalmozott tőkék a fenyegetett országokból most már menekülni igyekeznek. A hitelnek ez a hirtelen megnyilvánult válsága a termelés válságához csatlakozva a válságok normális lefolyásától eltérő jelenségeket termelt ki.2) Nem szándékozunk, — hiszen ez korai volna — a válság lefolyását, gazdasági történetét kifejteni, csak rá akartunk mutatni az 1930—1931. évek pénzügyi krízisének a tisztán gazdasági, termelési válság idejében való megjelenésére, ami rendkívüli i. gazdasági következményekkel járt és ami a válság rendkívüli erejét és sajátosságait a közgazdásznak megmagyarázhatja. És a válságnak ez az eredete, kialakulása magyarázza meg a jogásznak is, hogy miért keletkeztek azok a jelenségek, melyekkel a jog rendes, normális válságokat legyűrő szabályai nem tudtak megbirkózni. A válság pszihológiai kisérő jelenségei nálunk 1931-ben voltak a legfenyégetőbbek, ami a pénzintézetek pénztárainak 1931. évi július 14.-én, 15.-én és 16-án történt zárvatartására késztette a magyar kormányt. (4000/1931 M. E. számú rendelet.) Evvel indult meg a lavina: a bankszünnapok következtében a fizetési forgalom megbénult. A fizetési forgalomnak belföldi viszonylatban való helyreállítása, külföldi viszonylatban való erős megszorítása, a pengő értékének fenntartása, a tőke és devizakészletek szétmorzsolódásának megakadályozása, csak új, sajátos színű, jogszabályok gyors alkotásával volt lehetséges. 3. Almási Antal a háborús magánjogot vizsgáló munkájában3) felvetette a kérdést, hogy a gazdasági életnek az a rendkívüli megrázkódása, amit a háború jelent, kitermel-e belső törvényszerűséget kifejtő szabályokat vagy pedig csak merőben esetleges, máról holnapra tapogatódzó, szükség szülte rendelkezéseket hoz-e csupán létre ? Ezt a kérdést a válságjog vizsgálója is fel kell, hogy tegye; vannak-e a válságjognak állandóságra termett ; alkotásai, van-e belső törvényszerűség a válság jogszabályt alkotó és módosító hatásaiban, vannak-e a válságjognak olyan jogszabályai — vagy legalább is jogszabály-morzsái, amelyek a gazdasági élet fejlődésének|rendjén újból s újból kitörő válságokban megint alkalmazhatók lesznek. És végül vannak-e a válságjognak, közelebbről a vizsgálódásunk tárgyául szolgáló pénztartozások 1) Bátor Viktor: A pénztartozások jogszabályai. Budapest, 1932. Grill kiadás. 238. o. 2) Rist, Charles : La Crise des monnaies. Paris. 1933. Les Cours de droit. Kézirat gyanánt. 13 o. 3) Almási Antal: A háború hatása a magánjogra Budapest, Magyar Jogászegylet kiadása. 1917. 14. o.