Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 7-8. szám - Vádirat a tanú ellen

311 X VÁLSÁG ÉS JOG,* írták: DR. GOLDBERGER JÓZSEF és DR. SZÁNTÓ IMRE. 1. Az 1931. év derekán kirobbant gazdasági válság a rendkívüli jogszabályok egész sorát váltotta ki. Az állampolgárok egy része a mezőgazdasági termelést védő, ü. n. gazdavédelmi jogszabályok folytán különleges szabályok alatt él, adósvédelmi korlátozások érvényesülnek perjogunkban, a végrehajtási és a telekkönyvi eljárásban; a külfölddel való fizetési forgalom, sőt általában a pénztartozások joga belföldön is látszólag egészen új, különleges és kivételes szabályok hatálya alá ke­rült. Mindezeknek a rendkívüli jogszabályoknak keletkezését általában egy könnyedén odavetett súlyos szóval: a válsággal magyarázzák. Vál­ság van, tehát a tartozásoknak egy csoportját ma teljesíteni nem lehet; válság van, tehát vannak ügyletek, melyek ma érvényesen nem kelet­kezhetnek és ha még a válság előtt létrejöttek, teljesítéssel ma meg nem szűnhetnek; válság van, tehát különbséget teszünk a gazdaadósok kö­zött és azok közt, akik nem azok; válság van, tehát különbséget teszünk a külföldiek és belföldiek rendelkezőképessége között. Mi a válság és miért idéz elő rendkívüli, a magánjog klasszikus szabályait áttörő rendelkezéseket ? Nehéz erre a kérdésre felelni. A közgazdaságtan általában válságnak nevezi a termelés és a fogyasztás közötti egyensúly erős megbomlását és válságnak nevez minden olyan jelenséget, amely a gazdasági élet normálisnak tekintett fejlődési mene­tét hirtelen és súlyosan megzavarja. A gazdasági élet nem fejlődik simán és egyenletesen, hirtelen áresés, tőzsde-pánik, bankok és vállalatok összeomlása következik áremelkedés, vállalkozási kedv fellendülése, új gyárak és ipartelepek gyors alakulása után. A gazdaságtörténeti kuta­tás hamar észrevette, hogy a válságok szabályszerűséggel ismétlődnek és a közgazdaságtan megállapította, hogy a válság, a gazdasági élet e paradox jelensége: rendkívüli villámcsapásként ható és mégis többé­kevésbbé szabályszerű időkben visszatérő jelenség. A gazdasági fejlő­désnek meg van a maga ritmusa: ciklikusan váltakoznak a prosperitást és a depressziót jelentő szakaszok, periodikusan követi egymást az árak emelkedése és az árak esése, az összes kisérő jelenségekkel. A válság-ciklusok elmélete szerint a válság rendkívülien vissza­térő jelenségében, a konjunktúrák rendszeres hullámzásában minden szabálytalansága mellett is van bizonyos szabályosság. És mégis: az 1931. évben megindult válság olyan megrázkódtatást hozott maga után, hogy az általa legerősebben sújtott országoknak jogszabályaikat hirte­len kellett módosítaniok és a gazdasági helyzet pillanatnyi alakulásához képest kellett, sőt kell azokat toldozniok-foltozniok. Minden válság más és más, az azonos vonások mellett különös, zavaró, előre nem látott körülmények bukkannak fel. És más a válságok intenzitása, több-keve­sebb az áldozatok száma. A válság néha lebonyolódik a jog által tartó­san szabályozott formák keretei között, de néha a válság intenzitása új, a perc szüksége által előirt szabályozást követel. * Részlet szerzők „A pénztartozás magyar válságjoga. (Devizajog)" cimü a Magvar Jogászegylet Sichermann Bernát Alapja által díjazott pályamunkájából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom