Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 7-8. szám - A látszólagos indokolásról

270 DR. KARTAL IGNÁC Ennél az elmaradt, vagy nem létező indokolásnál még sajátságosabb és rejtélyesebb jelenség az ügyvédi költség körében a látszólagos indokolás. Ennek tényállása a következő: Az ügyvéd részletes költségjegyzék bemutatása mellett az É. T. 18. §-a alapján költségmegállapítást kér. Az ügyiéi tételrőltételre megteszi kifogásoló észrevételeit. A felek nagy vehemenciával vitatkoznak. A bíróság végzéssel valamilyen egységes összegben megállapítja a költséget, a végzést ellátja egy „indokolás" feliratú részszel, melynek szövege az esetek túlnyomó többségében így szól: „A bíróság figyelemmel a pertárgy értékére és a kifejtett tevékenységre, a rendelkező rész szerinti összeget találta megállapítandónak." Ennyi és semmivel sem több! Első szempillantásra látnivaló, hogy ez nem indokolás, hanem a rendelkező résznek egyszerű ismétlése. A rendelkező és az indokoló résznek egymáshoz való viszonya ugyanis a következő: a rendelkező részben a bíró megmondja, mit tart igazságnak (a költségmegállapító határozatnál : mit tart megfelelő összegnek), az indokoló részben pedig megmondja, hogy amit igazságnak tart, azt miért tartja igazságnak? Nincs tehát semmiféle indokolás akkor, ha a bírói határozat így szól: „ezt és ezt a költségösszeget állapítom meg, mert megfelelőnek tartom". Mivel azonban ez a megokolás mégis „indokolás" felirattal van ellátva, mivel továbbá napirenden van, hogy az ekként indokolt határozatokat a felek és ügyvédek érdemlegesen támadják, és a felsőbíróság az ilyen határozatokat igen gyakran „indokainál" fogva hagyja helyben: bele kell nyugodnunk abba, hogy az ilyen indokolás is indokolás. Mivel azonban másrészt mégsem hunyhatunk szemet azon tény előtt, hogy az ilyen indokolásnak távolról sincs az a hatása, mint a valóságos indokolásnak, ezért az ilyen indokolást a valóságostól való megkülönböztetés végett látszólagos indokolásnak nevezzük. Alább még szó esik arról, hogy az ítélkezés megnyugtató volta szempontjából melyik a kevésbbé veszedelmes: a teljesen elmaradt, tehát nem létező indokolás-e, vagy a látszólagos? Ezt megelőzően bemutatok az indokolás látszólagosságát érzékeltető további néhány példát: 2. A gépkocsi-szavatossági biztosítás alapgondolata a következő: a biztosító társaság a díj fejében kötelezi magát arra, hogy ha a biztosított egy harmadik személynek kárt okoz, akkor a fizetendő kárt ő, — a biztosító társaság — megtéríti a biztosítottnak. A biztosítási szerződések legtöbbje ezzel kapcsolatban azt a határozmányt tartalmazza, hogy oly esetben, amidőn a károsult a kártérítés megfizetése iránt pert folytat a biztosított