Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 5-6. szám - Személyiségi jogvédelem és nyilvánosság

238 IFJ. DR. SZIGETI LÁSZLÓ. nának szánva, a nyilvánosság előtt történtek. A szereplők akarata szerint a nyilvánosságnak van szánva egy nyilvános gyűlés valamely elérendő közösségi cél érdekében, vagy tiltakozásul bizonyos közérdekű intézkedés, esemény ellen. De a dolog természete szerint a nyilvánosságnak vannak szánva közérdekű tárgyak kérdésében tartott hivatalos és nem hivatalos tanácskozások, parlamenti, birósági tárgyalások — természetesen tételes intézkedés a hirek közlését megtilthatja (tiltott közlés). A tanácskozásokon résztvevő személyek titoktartási kötelessége külön kérdés, a nyilvánosság, ha tételes törvény a közlést nem tiltja, a a titoktartás megszegésével megtudott hírt is közölheti. A nyilvánosság előtt történik pl. egy baleset, öngyilkossági kisérlet nyilvános helyen, utcai botrány. Ilyen esetben a magánéletre vonatkozó hir is közölhető, amennyiben a nyilvánosság előtt történt esemény megértésére feltétlenül szükséges. Pl. az öngyilkosság állítólagos oka közölhető, de viszont nem engedhető meg, hogy egy férj és feleség közötti utcai botrány magyarázatául a házasfelek egész házaséletének belső eseménye, előzményei hosszasan tárgyaltassanak és biráltassanak. Lényegileg ezek az elvek a képmás jogával kapcsolatban is alkalmazandók. Közszereplő egyéneknek a képmása a közérdekű eseményekkel kapcsolatban közölhető, engedelmük nélkül, továbbá azoké is a tömeggel együtt, akik valamely nyilvános eseményben részt vettek, vagy a helyszínen tartózkodtak. A részletkérdésekre az előadás idejének korlátozottságánál fogva rá nem térhetek. Még csak azt említem meg röviden, hogy vannak fontos közérdekből olyan esetek is, ahol a tényállítások közlése, még az esetben sem sérti a személyiségi jogot, ha a tényállítások valótlannak bizonyulnak is. így a Sajtótörvény 44. §-a szerint olyan közlemény tartalma miatt, amely az országgyűlés, vagy bizottságai, a hatóságok, vagy más, a törvény által alkotott testület nyilvános iratait, vagy azok nyilvános tárgyalásait hiv szellemben és igazán közli, sem bűnvádi eljárásnak, sem kártérítési igénynek helye nincs. Hozzátehetjük, hogy a hiv közlés nem állapíthat meg személyiségi jogi sértést és így abbanhagyási igény sincs. Hiv a közlés, ha a valóságnak lényegileg megfelel a tárgyalás ismertetése ; szószerinti közlés nem szükséges, nem kell teljes mértékben az igazat tartalmaznia, hanem lényegileg hű képet kell adnia, a tárgyalás lefolyásáról. (K. 1609/1931. B. H. T. 807.) Nem hű a közlés, ha csak az egyik fél előadásait tartalmazza részletesen (K. 2455/931.) Mindez áll zárt tárgyalás lefolyásának hatósági engedéllyel való közlése esetén is. (K. 5369/932, 5470/932.) A hiv közlés esetén a tárgyaláson elhangzottak tartalmi valótlanságáért a közlőt felelőségre vonni nem lehet, csak az felelős a személyiségi jog megsértéséért is, aki a kijelentéseket a tárgyaláson tette, hacsak külön közérdekű mentesség nem védi. A Bv. 17. §-ának analógiájára nincs személyiségi jogsértés, ha a tényállítás, vagy a tényre közvetlenül utaló kifejezés hatóság előtt folyamatban levő ügyben a tárgyalás alkalmából szóval vagy ügyiratban az ügyre és ügyfélre vonatkozólag, vagy ha tanura, vagy más személyre vonatkozólag történt, de utóbbi esetben csak akkor, ha az üggyel össze-