Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 5-6. szám - Személyiségi jogvédelem és nyilvánosság

234 IFJ. DR. SZIGETI LASZLO. tartozik. Ahol ellenben a valóság nem bizonyítható, ahol az állítások valósága esetén is rágalmazás forog fenn, ott ennek oka az, hogy nincs helye e téren bírálatnak, az egyént a magánosság, a rejtvemaradás joga védi mások kíváncsiságával és bírálatával szemben. Bálás P. Elemérnek is az a véleménye, hogy a valóság bizonyításának büntetőjogi szabályai a magánjogban analóg alkalmazást nyernek.14) Tárgyunk szempontjából legfontosabb a B. v. (1914.: XLI. t.-c.) 17. §-ának 1. pontja, mely szerint a valóság bizonyításának van helye, ha az állítás, híresztelés, vagy a kifejezésnek használata közérdeknek, vagy a jogos magánérdeknek előmozdítása, megóvása, vagy védelme céljából történt. Az analógia alkalmazásának a magánjogban első megállapítása az a körülmény, amit már előbb kifejtettünk, hogy a valóság csak akkor bizonyítható és a bírálat is általában csak akkor megengedett, ha az egyénnek nyilvánosság előtti szereplésére, hivatása, foglalkozása körében végzett társadalmi működésére vonatkozik. A politikus tűrni tartozik, hogy politikai éleslátását kétségbevonják, politikáját károsnak tévesnek, a nemzetet válságba vivőnek mondják, a költő a drámaíró, hogy müvét értéktelennek, irodalmi beccsel nem bírónak, a művészi, széptani elvekkel ellenkezőnek, gyengének, darabosnak, kidolgozatlannak bírálják, a tudós, hogy tudományos elméletét végig nem gondoltnak kezdetlegesnek mondják. Politika, tudomány, művészet terén nincsen olyan mindenki által elfogadott, objektív, csalhatatlan mérték, mellyel az elveknek, cselekedeteknek, a művészi alkotásnak értékét lemérjük. Világnézet, megszokás, nevelés, egyéni sajátosság szerint az értékelés változik. Tárgyilagos mérték hiányában a közérdek és a kultúra haladása megkívánja a vélemények szabad küzdelmét, mert e küzdelemből kerül ki győztesen a helyes és igaz álláspont, a jobb, tökéletesebb megoldási mód. Objektív mérték hiányában az igazságtalan bírálatot is tűrni kell, amennyiben az vélemény és nem külsőleg ellenőrizhető tényállítás. Láttuk már az idézett birói Ítéletekből, hogy a büntetőjog terén is a bírálat jogát a bíróságok méltányolják, bár erre nézve a büntetőtörvények külön rendelkezést nem tartalmaznak. Láttuk, hogy a bírálat élesebb hangját, a támadás szenvedélyességét is megengedettnek tartják. A büntetőbíróságok a tételes törvények rendelkezésének hiányában azzal okolják meg a felmentést a bírálat megengedett határán belül, hogy a bírálat, annak rosszaló, kicsinyítő megjegyzései nem irányulnak sértett személye ellen, hanem csak működésére, müvére vonatkoznak, így Bp. Tábla 1928. I. 30-i B VII. 13.010 szám alatt hozott Ítélete szerint a cikkben foglalt sértettre vonatkozó kritika, szigorú, de egyéni becsületét nem érinti, hogy valaki egy tudományos kérdést nem helyesen oldott meg, vagy hogy egy tudományszakkal nem kellő szakértelemmel foglalkozik. A Kúria15) a konkrét ügyben nem állapit meg rágalmazást, mert csak főmagánvádló politikai állásfoglalását tárgyazza és bírálja, közszereplésére vonatkozó kedvezőtlen kritikai megjegyzések, melyek Bálás i. m. (1930. évf. 73. old.) 16) „A Sajtó" folyóirat 1934. évf. 9. sz. 10. eset.