Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 5-6. szám - Törekvések a hűtlen elhagyásos perek megszüntetésére

220 DR. GYULAI ERNŐ Ennélfogva a 167. §. 3. pontját elhagynám s a 4. pontot 3. pontként jelölném meg. Ezután a következő új bekezdést helyezném el: „A házassági per alatt is a gyermekek elhelyezése és ideiglenes tartása kérdésében a gyámhatóság határoz, kivéve ha a kir. bíróságok határozata valamilyen okból szükségessé vált." Fontolóra kellene venni, |hogy a gyermekek ideiglenes tartására és elhelyezésére vonatkozó ügyek ellátásával a fiatalkorúak biróságát lehetne megbízni. Ez esetben másodfokon is független bíróságok járnának el, míg ma másodfokon a közigazgatási bizottság jár el, amelynek tagjai egy részének előképzettségük és függetlenségük nincs. (Másod- és utolsó fokon a döntést a fiatalkorúak bírósága bevonásáig ezekben az ügyekben a kir. ítélőtáblákra bíznám.) A Pp. 674. §-ában meghatározott és a házassági biró előtt ideiglenes nőtartás iránt folyamatba tett eljárás nézetem szerint az ideiglenes nőtartásra nézve nem per és ennek az eljárásnak perjogi hatásai nem is lehetnek, amire nézve különösen jellemző, hogy a bíróság a nőtartás kérdésében az ellenfél meghallgatása nélkül is határozhat. Mégis ma a többnyire utolsó fokként eljáró kir. Ítélőtáblák (a kir. törvényszéktől felvitt ügyekben végső fok) kimondják, hogy a járásbíróságok előtt az ideiglenes nőtartás iránt megindított perek, ha jogerősen nincsenek befejezve, perfüggőség miatt az ideiglenes nőtartásra irányuló intézkedés lehetőségét kizárják. Sérelmes ez a gyakorlat az ideiglenes intézkedést a házassági perben váró nőre azért is, mert a házassági peren kívül kért ideiglenes tartásra csak abban az esetben tarthat igényt, ha bizonyítani tudja, hogy jogos okból távozott és van távol a férjétől, míg a házassági perben érvényesített ideiglenes intézkedés alapján a kellő saját jövedelemmel nem rendelkező nőnek úgyszólván kizárólag azért jár ideiglenes nőtartás, mert a peres felek egymással házasságot kötöttek. Az összeütközések kiküszöbölésére ajánlom a következő szövegű bekezdést: „Ez a szakasz alkalmazható akkor is, ha a nőtartás felől a bíróság a kereset megindítása előtt jogerősen határozott. A §. alkalmazhatóságát nem zárja ki az a körülmény sem, hogy ideiglenes nőtartás iránt per van folyamatban. Utóbbi esetben ennek a pernek bírósága a házassági per tartamára a házassági perben érvényesített ideiglenes nőtartási díj erejéig a perben érvényesített követelés felett az eljárást bármelyik fél kérelmére felfüggeszti. Ha a házassági per jogerős befejezést nyert, a kir. járásbíróság vagy fellebbviteli bírósága a pert a felfüggesztett rész tekintetében érdemben vagy a perköltség kérdésében bármely félnek kérelmére folytatja." Tehát a járásbíróság előtt folyamatba tett per folytatható pld. a per megindítását megelőző hat hónapra járó és az ideiglenes intézkedés kérelmezése előtt esedékessé vált tartásdíj részletekre, amelyek tudvalevőleg a házassági perben nem érvényesíthetők.