Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 5-6. szám - A korlátolt felelősségű társaság taggyülésének határozathozatala

198 DR. LŐW TIBOR Ismét a beadott szavazatok háromnegyed többsége szük­séges általában a társasági szerződés megváltoztatásához (74. 2. bek.) s ugyanígy a társaság feloszlását, más társasággal egye­sülését vagy az egész társasági vagyonnak elidegenítését ki­mondó határozathoz (82. 1. bek. 2. p.). Ez esetekben azonban a szerződés eltérően intézkedhetik, vagyis szigoríthatja, vagy enyhítheti a határozat érvényességének feltételeit. Ha a társasági szerződés megváltoztatása a vállalat tár­gyának a megváltoztatását célozza, a törvény valamennyi tag hozzájárulását kívánja meg, de megengedi, hogy a szerződés bármely többséggel megelégedhessék, ha a vállalat tárgyának a megváltoztatása, új üzletág bevezetése nem teszi a tagok kötelezettségeit terhesebbé, vagy nem ró rájuk ujakat. (Bp. T. 1937. ápr. 2. P. VI. 3749/1937.) (74. 3. bek.). Elengedhetetlen ugyanis valamennyi tag a hozzájárulása az oly határozat érvényességéhez, amely a tagoknak a társa­sági szerződésben meghatározott kötelezettségeit terhesebbekké teszi, új kötelezettségeket állapít meg, vagy az egyes tagokat a társasági szerződés szerint megillető külön jogokat csorbítja. (74. 4. bek. v. ö. K. 1934. jún. 21. Pk. IV. 1779/1934. Hj. Dt. XXVII. 181.). Nem világos, hogy a külön jogok korlátozásához miért nem elegendő többségi határozat a jogosultak hozzájáru­lásával (v. ö. Jogt. Közi. 1932. 76.). A szerződés változtatás körében kötelező szabály az is, hogy egyszerű szótöbbség elég az oly határozathoz, amely az évi mérlegnek különben a törvény (56.) és a szerződés szerint nem kötelező közzétételét, a szerződésben nem szabályozott tartalékalap gyűjtését, a törvény (66.) és a szerződés szerint nem köteles felügyelőbizottság felállítását, a szerződésben elő nem írt hites könyvvizsgálat szervezését rendeli el, az ügyve­zetőknek, vagy a felügyelőbizottság tagjainak a társasági szer­ződésben meghatározott járandóságát leszállítja (74. 5. bek.). Mindezt a törvény megkönnyíteni kívánja s ezért szerződéssel sem írható elő nagyobb többség. Arról nem rendelkezik a törvény (82.), hogy a feloszló társaság folytatásának elhatározásához mily többség kell, holott kifejezetten megengedi, hogy a taggyűlés az egyesülést és va­gyonelidegenítést kimondó határozatait, ha e célok meghiúsul­tak, megváltoztathassa s ugyanígy, ha a csőd kényszeregyez­séggel, vagy a felszámolási határnap megtartása után a tömeg hitelezőinek és az összes csődhitelezőknek a beleegyezésével a közadós kérelmére szűnik meg (Cs. T. 166.). A törvény más rendelkezésének híjján mind ez esetekben elegendőnek kell te­kinteni a törzsbetétek nagysága szerint számított egyszerű több­séget (38.), amitől a szerződés persze eltérhet. Abban az eset­ben azonban, ha a taggyűlés nem egyesülés, vagy az egész vagyonnak elidegenítése végett mondotta ki a feloszlást, a tár­saság folytatásához valamennyi tag hozzájárulása szükséges és

Next

/
Oldalképek
Tartalom