Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 5-6. szám - A psychoanalysis és a büntetőjog

182 DR ANGYAL PÁL vonatkozó tanítása, mely szerint minden emberi cselekmény, tehát a bűncselekmény is a tudattalan titokzatos erőinek szükségképi következménye. Ily felíogás mellett erkölcsi s jogi felelősségről szó sem lehet s a más szemszögből is kifogásolt büntetés minden alapját elveszti. Távol áll tőlem, hogy a determinizmus és indeterminizmus évezredes vitakérdését taglaljam, viszont nem zárkózom el ama nézetem közlésétől, mely az emberi cselekmény kialakulásánál szerepet játszó tényezők sorában az akaratnak kisebb-nagyobb mértékben való közreműködését is felismerni véli. A konstitucionális adottság (karakterológiai sajátosságok) s az elhatározás időpontjában érvényesülő exogén és endogén körülmények s a motívum erejével ható tényezők kisebb-nagyobb súlyú hatása tagadhatatlan, mégis azoktól az esetektől eltekintve, melyekben e hatás akár fizikai, akár pszichikai forrásból eredőleg mint vis absoluta vagy compulsiva — tehát az ellenállás lehetőségének kizárásával — nyomakodik a lélekre : rendes viszonylatok közepette a cselekvés mégis csak akarattermék; vallom tehát, hogy — a kényszer-magatartások leszámításával — minden emberi cselekményt megelőző lelki folyamatban: une dose de spontanéité érvényesül s ha bűncselekményről van szó, ép ez a magadöntés az, mely a beszámítás, beszámítási képesség, felelősség s bűnösség fogalmainak gyakorlati alkalmazhatóságának alapjait megteremti. De mert ép a felelősség mértékének s a felelősségrevonás módjának meghatározásá-nái — akár az igazságosság, akár a célszerűség szempontjait vegyük is figyelembe — az akaratelhatározást befolyásoló tényezők értékelése nem mellőzhető, tehát nem hagyhatók figyelmen kívül a lélek mélységeiben dúló harcok, feszültséget előidéző konfliktusok, a tudattalanban valóban működő erők s így kétségen kívül érdeméül tudható be a pszichoanalízisnek az a törekvése, mellyel a psychologiát a merőben filozófiai szemlélődés köréből kiemelte s mély psychológiai módszerekkel a lélek rejtett zugainak megismerését szorgalmazta. Ha valakinek, úgya büntetőjogásznak feladata a bűncselekmény tényálladékának pszichikai oldalát a lehető legmélyebbre menően megismerni, mert hisz' csak így v^an módjában a vezető motívum s egyéb lelki tényezők megragadásával az adott eset individualizációjának vonalán a megtorlás, elrettentés, javítás, szocioétikai átalakítás, hatályos figyelmeztetés különböző eszközei közül a legmegfelelőbbet kiválasztani s alkalmazni. S bár ebben a vonatkozásban nem feltétlenül mérvadó a psychopathológia, mégis mhit a normalpsychológiának nélkülözhetetlen mikroskopja nem csekély mértékben segíti elő a mélységekbe való eredményes betekintést. Az természetesen más kérdés, vájjon a psychológiai mélykutatás: a psychoanalitikus szabad asszociációs feltáró és értelmező módszerével jobban s megbízhatóbban eszközölhető-e, mint a közönséges psychológiai és psychiatriai módsze-