Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 3-4. szám - Angyal Pál és Rácz György: A büntetés kiszabása bírói gyakorlatunkban [könyvismertetés]

158 SZEMLE. kebelezett közterhek rangsorát, ugyancsak a zálogjogok sérelmér e, az előnyös követelés megszűnte esetére, mindennemű köztartozás részére bizfosílotta. Súlyosan veszélyezteti a záloghitelező jogállását az O. K. H. javára 1920-ban a tagokkal szemben fennálló követelésekre kiterjesztett és az ÍOKSZ ízámára 1924-ben megadott törvényes elsőbbség. Ezek az ingó vagyon tekintetében jóformán korlátozás alá nem esnek és a zálogjogokat annál inkább veszélyeztetik, mert gyakorlatilag azok fennállásával és összegével a záloghitelező előre nem számolhat. Az ezekből származó bonyodalmak kiszámíthatatlanok: a törvényt szó szerint véve ez az elsőbbség még a közraktári hitelt is megelőzhetné. Fenti jelenségek közül azokat, amelyek a zálogjog létrejöttének akadályai, mint a zálogjogot nem kedvezményező irányzat tudatos megnyilvánulásait, — azokat helyeselve, vagy helytelenítve, — tudomásul kell vennünk és módunkban van azokhoz alkalmazkodni. A létrejött zálogjog érvényesülésének akadályai azonban, amelyek között a szoros értelemben vett válságjogi jelenségeket, mint amilyen pld. a védettség, ezúttal nem is említettem — a jogrend sérelme, mert ezek sok esetben szerzett jogoknak per incidentem való elkobzását jelentik. A Magyar Jogászegylet Civiljogi Szemináriumában február 10-én dr. Keszthelyi Nándor tartott előadást Közgyűlési határozatok megtámadása címmel. Kiinduló pontul a Kereskedelmi Törvény megalkotását megelőzően, 1874-ben tartott értekezlet anyagát választotta, reámutatván arra, hogy a részvényesnek addig egyetlen egy törvényben sem szabályozott megtámadási jogát Magyarországon kodifikálták először. Az értekezlet előadója ezt a jogosítványt kifejezetten a kisebbségi érdekek védelmére tartotta szükségesnek. A bírói gyakorlat fejlesztette azt tovább mai alakjáig. Előadó ezután részletesen foglalkozott a megtámadási perrel. Vizsgálta mindenekelőtt a felek személyét, vagyis azt, hogy felperesként ki érvényesítheti a megtámadás jogát és hogy alperesként ki ellen indítandó a per. A feiperesség kapcsán elemezte, hogy a megtámadási jog szempontjából ki tekintendő részvényesnek. A kérdés különösen akkor nehéz, ha a részvény fölötti korlátlan rendelkezési jog — pl. elzálogosítás esetében — nincsen meg. Ismertette a jognak a határozathoz való hozzájárulás következtében történő elenyészését. Kifejtette a magtámadási kereset helyes tartalmát, annak petitumát, valamint a peres feleknek a bizonyítás tekiníetében elfoglalt pozícióját. Rámutatott arra, hogy a bírói gyakorlatban miként alakul a „határozat" fogalma. Foglalkozott az egyes megtámadási okokkal, a per alatt bekövelkezett tények hatásával, a perben hozott ítélet jelentőségével és hatásaival, valamint a megtámadási per és a perenkívüli cégbírósági eljárás egymáshoz való viszonyával. Az újabb jogyakorlat jellemzéseként megemlítette, hogy az alaki és anyagi megtámadási okok közötti különbség mindinkább elmosódik és az alakiság fogalmát a ítéletek szűkítik. A judikatúra irányára jellemző ezenfelül, hogy a megtámadáshoz konkrét érdeksérelmet nem kíván és a törvény és alapszabályok megsértésén kívül általában a jó erkölcsökbe való ütközés címén is hajlamos határozatok megsemmisítésére. Bíróságaink így tulajdonképen actio publica-vá tették a megtámadási pert. Ez a jogfejlődés szükségessé teszi a kérdésnek sürgős törvényes szabályozását akár átfogó reform, akár csak novella képében is történik e szabályozás. Ezzel kapcszolatban előadó felsorolta a különböző reformelgondolásokat a Thirring-féle tervezettől kezdve, a különböző Kuncz-féle javaslatokon ál a Magyar Jogászegyletnek a német részvényjogi reform kapcsán megtartott vitájáig. A Magyar Jogászegylet nemzetközi jogi szakosztályában március 9-én Polzovics Iván dr. egyetemi tanársegéd, Keleti Akadémiai előadó tartott előadást a bolsevizmus és a nemzetközi Jog viszonyáról. A nemzetközi jog új irányait képviselő államrendszerek között a bolsevizmus az, amely