Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 3-4. szám - Angyal Pál és Rácz György: A büntetés kiszabása bírói gyakorlatunkban [könyvismertetés]

156 SZEMLE. szóhangzata a helyesebb döntések útjába nem áll. Hiszen számos olyan kúriai határozat van, amely a felek szerződésében foglalt teljesen azonos szóhangzatú kikötés mellett is megítéli az 572-es átszámítási árfolyamot. A rendelet egyébként kifejezetten is utal a jelzálogjog bejegyzésének alapjául szolgáló megállapodásban foglalt átszámítási módozatra és ha ez utóbbi tekintetében a dollár-felértékelés kötelmi jogi hatállyal megtörténhet, úgy a hasonló telekkönyvi átszámításnak sem lehet akadálya. Végül figyelembe veendő, hogy a rendelet idevonatkozó 16. §-ának megalkotási története teljes határozottsággal mutatja azt a célzatot, hogy az átszámítás kapcsán a teljes hitelezői érdekvédelem biztosíttassék, aminek folytán nem lehel indokolt a kétségtelen intenció ellenkezőre fordulását megvalósító magyarázat. Ami pedig az 1928. évi 12. í. c-nek, a valorizációs törvényünknek a jelzálogjog felértékelését kizáró álláspontját illeti, idevonatkozólag nem hagyható figyelmen kívül, hogy a törvény annak idején a gazdasági adottsággal számolva nem a pénzkövetelések valorizációját megvalósító, hanem ellenkezőleg a bírói gyakorlatban jelentkező felértékelési tendenciát lefékező célzattal alkottatott meg. Emellett a korona depreciációja és a dollár devalvációja gazdaságilag is, jogilag is teljesen különböző két jelenség. A korona leértékelődése éveken át tartó lassú folyamat volt, amivel szemben a dollár devalvációját egyszeri törvényhozási intézkedés rögtönös hatállyal valósította meg. A másodhelyű jelzálogos hitelezők helyzete ez okból a két relációban egészen különböző A korona-romlás éveiben jóhiszeműen telekkönyvi jogokat nyert hitelező méltán panaszkodhatott volna jogsérelemről az előtte bekebelezett koronakövetelés felértékelése esetén. A jelenlegi dollárkövetelések után újabb szerződéses jelzálogjogok a hitelviszonyok közismert alakulása folytán alig keletkeztek. Ha kivételesen mégis előfordult dollárkövetelés után történő másodhelyű kölcsönnyújtás, úgy ezekben az esetekben a hiteltnyujtó teljes értékű dollár sorozásával számolt. Miután pedig a vita tisztán a hitelezők egymásközti elszámolásának kérdése — hiszen az adós tartozásának kötelmi jogi felértékelése eldöntöttnek tekinthető és így az adósvédelmi tendenciának e kérdésben semmiféle szerep sem jut — az elsőhelyű hitelezőt megkárosító gyakorlat mellett sem jogi, sem célszerűségi szempontok nem szólnak. — Az aranydollérra szóló amortizációs kölcsönök tekintetében a 7600/1953. M. C. sz. rendeletnek, valamint az ennek alapján a telekkönyvi sorozást függőben tartó 16301/1953. M. E. rendelet sürgős hatályon kívül helyezése jelentkezik kívánatosnak, * A Magyar Jogászegylet közjogi és közigazgatási jogi szakosztályában február 22-én dr. Bölöny József tartott előadást „A mentelmi Jog de lege ferenda. A szólásszabadsággal való visszaélések megtorlásának kérdése" címmel. A törvényhozó testület tagjait a mentelmi jog alapján a restület működésében való részvételükkel kapcsolatban megillető mentesség képezi a két ágra oszló mai értelemben vett mentelmi jog közvetlen tárgyát. A mentesség ebben az alakjában condiíio sine qua non-ja a testületi alapon szervezett törvényhozásnak. Nem érinti ezt a szólásszabadságnak az a korlátozása, mely magától a törvényhozó testülettől származik. A korlátlan szólásszabadság egyértelmű lenne ugyanis a parlament működésének megbénításával. A szólásszabadság, vagy a törvényhozó testület tagját a testület működésében való részvételre irányuló tevékenységével kapcsolatban megillető mentesség büntetlenséget biztosit azonban jogsértő ténykedések számára is. Mentelmi jogunk mai állása szerint közömbös a törvényhozó testület működésében való részvételként jelentkező ténykedés tartalma. Ha a mentesség küiső alaki ismérveinek megfelel a nyilatkozat, vagy egyéb tevékenység, úgy arra teljes egészében kiterjed a különös mentesség hatálya. Tény azonban, hogy ez az úgyszólván korlátlannak tekinthető mentesség tág teret nyit a visszaélések számára. Az általános kontinentális rendszer — így hazai jogunk is — megvalósítja a mentesség célzatát, alig nyújt azonban védelmet a visszaélések ellen. A