Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 3-4. szám - Angyal Pál és Rácz György: A büntetés kiszabása bírói gyakorlatunkban [könyvismertetés]

SZEMLE. 153 adással, lelkiismeretességgel és szaktudásának egész Iatbaveléséyel töltölte he ezt az elnöki széket, aminek köszönhető volt, hogy a pénzügyi jogi szakosztály erős fejlődésnek és lendületnek indult. A Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályában március 16-án dr. Nizsalovszky Endre tartott előadást a „negatív részvényjogi reformról.' Azt, hogy az új magyar részvénytörvény sok kísérletezés ellenére sem jött létre, két főokra vezette vissza az előadó. Az egyik általános jellegű ok a mindennemű átfogó magánjogi kodiflkációval szemben a legkiválóbb jogászok részéről is megnyilatkozó, tiszteletreméltó okokból fakadó idegenkedés. A másik speciális ok, hogy a reform előreláthatólag a leggyengébb és legrosszabbul vezetett részvénytársaságok helyzetéhez lenne kénytelen igazodni, ami természetesen sérelmes lenne éppen a legerősebb és legjobban vezetett részvénytársaságokra. Az viszont egészen természetes, hogy a gazdasági életben épen a nagy vállalatokat kiválóan vezető szaktekintélyeknek van döntő súlyuk. A részvényjog problémájának megoldását tehát nem a részvénytársaság belső szerkezetének a megváltoztatásával kellene kezdeni, hanem arra kellene törekedni, hogy a meglévő forma csak a részvénytársaság igazi hivatása céljára legyen felhasználható. A részvénytársaság működési területének ez a külső korlátozása a „negatív" részvényjogi reform. Az ilyen reform első eszköze az alaptőkeminimum lényeges felemelése lenne. Minthogy azonban ez a mi gazdasági viszo yaink közt aggodalmas lehet, nem az alaptőkeminimumot kell túlságosan emelni, hanem a részvénytársaság tárgyválaszíását kell korlátozni. Hogy pedig a tőkét adó részvényes feltétlenül biztosítva legyen a felől, hogy a részvénytársaság a tőkéjét nem fogja más célra használni, mint amire ő azt szánta, fokozott mértékben kellene a részvénytársaság tárgyhűségét biztosítani. Ma ez nincs biztosítva, mert bármely részvénytársaság hatályosan köthet bármilyen ügyletet és az igazgatóság oly jognyilatkozatai is kötik a részvénytársaságot, amelyekkel az igazgatóság a a belső viszony szempontjából súlyos kötelességszegést követett el. kötik még akkor is, ha a kötelességszegésről az igazgatósággal szerződő fél is tudott. Az angol—amerikai részvényjogban ismert „ultra—vires" elv megfelelő formában való bevezetésével és az igazgatóság képviseleti hatalmának a legtöbb kontinentális jogrendszerben is ismert korlátozásával lehetne azt elérni, hogy a kétségkívül visszaélés jellegű ügyletek érvénytelenek is legyenek. E gondolatok megvalósulása esetében az igazgatóságot a hatáskörén belül még szabadabbá lehetne tenni, mint amilyen szabad volt eddig, vissza lehelne szerezni a nagyközönségnek az újonnan alakuló részvénytársaságok iránti bizalmá; és így sok olyan feladat megoldására lehetne a részvénytársasági formát igénybevenni, amely ma csak állami pénzen, tehát a költségvetés szűk keretei közt valósítható meg, végül a visszaélésszerű ügyletek törvénytelenné nyilvánítása erős nevelő hatásánál fogva nagy mértékben hozzájárulhatna a gazdasági életben az erkölcsi elvek fokozott érvényesüléséhez. Az ilyen irányú „negatív" részvényjogi reform nem sérthetné semmi vonatkozásban azoknak a fennálló nagy részvénytársaságoknak az érdekét sem, amelyeknek eddig is kifogástalan életében visszaélés jellegű jelenségek amúgysem fordultak elő. — Az érdekes előadást vita követte. A Magyar Jogászegylet nemzetközi jogi szakosztálya által:rendezeti ankét keretében február 25-án Faluhelyi Ferenc dr. pécsi egyetemi tanár tartott előadást „A fasizmus nemzetközi fooau címen Előad ásában fejtegette, hogy a fasizmus, a maga felépítésében nem ellenkezik annyira a meglevő nemzetközi joggal, mint a nemzeti socializmus. Ellenkezőleg annak megerősítésére törekszik, mert a fasizmusnak is szüksége van az államközi biztonságra. Az olasz állam rendszernek az államközi jogra gyakorolt hatását előadó kettős irányban