Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 3-4. szám - Angyal Pál és Rácz György: A büntetés kiszabása bírói gyakorlatunkban [könyvismertetés]

154 SZEMLE. lette vizsgálat tárgyává, az általános, egyetemes államközi jog alapelveire vonatkozással és az államközi jogrend regionális re'szeinek kialakítása tekintetében. Az első csoportban megint külön vizsgálta a fasiszta jogrendszernek az egyetemes államközi jogra való hatását a Nemzetek Szövetségének keretén belül és azon kívül. — A Nemzetek Szövetségével kapcsolatban rámutatott arra, hogy a fasiszta állam a Nemzetek Szövetségét egyenlő ivású, egyenlő politikai kultúrsziníen levő államok társulásának akarja. A fasiszta olasz állam új módon fogja fel az államok egyenlő jogúságának követelményét; szerinte csak egyenlőket lehet egyenlő elbánásban részesíteni. Ezért biztosítani kívánja a Tanácsban a vezető nagyhatalmak jogi irányító szerepét. A Nemzetek Szövetlégének keretén kívül a fasiszta állam ugyancsak az új módon felfogott egyenjogúság biztosítására törekszik, még pedig úgy a leszerelés, mint a gyarmatelosztás és a jóvátétel kérdésében. A háborús adóságokkal kapcsolatban hirdette a szerződések szentségét. De ezt az elvet csak addig hajlandó elismerni, amíg az nincs ellentétben az igazsággal, valamint az állam önfenntaríási és becsülethez való jogával. Ebből következik a fasizmus álláspontja a békeszerződések revíziójával szemben, amelynek leglelkesebb hirdetője és álláspontja az abesszin kérdésben, ahol idegen bírákat nem volt hajlandó elfogadni. A regionális államközi joggal kapcsolatban előadó kiemelte a fasizmus törekvését a dunai egyensúly megteremtésére. Végül méltatta a fasiszta olasz állam érdemét a laíeráni szerződés megkötése körül és jeljemezte ennek a szerződésnek szerkezetét és felépítését. A Magyar Jogászegyletben március 2-án dr. Csánk Béla igazságügyminiszten titkár tartott előadást „Ügyészek a spanyol jogban" címen. — Ügyészekről már a híres Partidákban (1256.) olvashatunk, az intézményt azonban Katholikus Ferdinánd és Izabella uralkodók általánosítják a XV. század végén. Természetesen modern értelemben vett államügyészségről csak a francia forradalom utáni időkben beszélhetünk s így Spanyolországban is a cadizi alkotmány igyekszik meghonosítani 1812-ben az intézményt, mely sok megpróbáltatás után kapta mai szervezetét (Ministerio Público). A spanyol törvény az államügyészt — Fiscal — a törvény legfőbb őrévé teszi, ezért „a törvény ügyvédjének" nevezik. Különösen az igazságszolgáltatásra vonatkozó mindennemű tételes rendelkezés megtartása és az ítéletek szigorú végrehajtása felett kell őködnie. Ezért a bíróságoklól, melyek mellett az ügyészségek működnek, a periratokat — bár befejezett ügyre vonatkoznak is — bármikor átkérhetik, hogy így az igazságszolgáltatás módját és menetét figyelemmel kísérjék, s az ennek során netalán tapasztalt visszaéléseket és szabálvtalánságokat a Legfőbb Törvényszék meiletí működő főügyésznek tudomására hozzák. Ez általános igazságügyi hatáskörön kívül a spanyol államügyész konkrét hatáskörrel bír, kisebb körben a polgári, és nagyobb körben a bűnügyekben. — Polgári ügyekben csak akkor jár el, ha a vonatkozó kérdés nemcsak magánérdeket érint, hanem a közre közvetlen kihatással bír, pl. síátU3perekben. Ezenkívül bizonyos gyámhatósági természetű jogkörben kiskorúakat, cselekvőképíelenekeí, távollevőket vagy akadályozottakat képvisel az államügyész, aki a családi tanács összehívása iránti és lelencházi ügyekben is eljár. Az ügyészség legjellemzőbb és legnagyobb jelentőségű jogosítványa azonban polgári ügyekben az, hogy a „törvény érdekében" semmiség! panasszal élhet, vagyis perorvoslattal a polgári jogegység érdekében bármely civllis bíróságnak törvénysértő jogerős határozata ellen. Amikor u. i. a peres felek a polgári perben kelt végitéletben megnyugodnak, de az államügyész úgy látja, hogy az ítélet törvényt sért, kötelessége, hogy — törvényes határidőkhöz való kötöttség nélkül, — semmiségi panasszal éljen, s így a bíróságokat kötelező, s bírói gyakorlatot létrehozó jogegységi határozatot provokáljon. E határozat a peres felekre semmilyen vonatkozásban sem hat ki. — Bűnügyekben az ügyészségnek általában hatásköre, hogy a bűnvádi eljárás során a közvádat képviselje. Ez elv