Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 3-4. szám - A humanizmus gondolata a nemzetközi jogban: A nemzetközi közigazgatási jog

146 HÁMORI LÁSZLÓ támasztani. Akik uralomra kerültek helyzetük jogszerűségét igazolva látják a hamis tétellel: Der Staat der kann, der darf auch. Ebben a kaotikus felfordulásban, az elvek és eszmék eme bábeli zűrzavarában, amidőn nemzetközi vonatkozásban a jog és politika egy képzetté olvadt össze — nagyon bátor, nagyon szép lépés volt az igazi tudomány kiállása a nemzetközi jog létezése és valósága mellett. Az azóta eltelt 16 év megmutatta, hogy amit ők a tudós jövőbe néző szemével megláttak, az azóta mindenki előtt nyilvánvalóvá lett. Ismét hiszünk a nemzetközi jogban. A keserű tapasztalatok hatása alatt azonban különbség van a mi hitünk és a háború előtti generáció hite között. Mi is hiszünk abban, hogy a nemzetközi jog fogja a világot egyszer irányítani, de viszont reálisan látjuk, hogy nem irányítja még ma. A világégés borzalmai és az azóta kitört egyes helyi háborúk, de sok más jel is megmutatta, hogy az emberiség még nem emelkedett a fejlődésnek arra a magaslatára, amidőn az egyes államok közötti vitás kérdések jórészét a jogeszme kölcsönös tisztelete alapján, mindkét fél megelégedésére meg lehessen oldani. Még kevésbbé jutottunk el odáig, amidőn létrehozható olyan univerzális szervezet, amely az egész emberi nemet magába foglalja. (A Nemzetek Szövetsége csak nagyon tökéletlen kísérlete ennek.) így tehát — jóllehet a pozitív nemzetközi jog részben a fenti kérdésekre vonatkozó szabályokat tartalmazza — az idevágó nemzetközi jogszabályok, azokra, akik a nemzetközi jogot élő valóságnak hiszik, nem jelenthetik annak lényegét. Viszont lényege a nemzetközi jognak az a hatalmas jogterület, amelynek tételeit mindenki legalább iparkodik megtartani, mindenki hirdeti, hogy tiszteletben tartja. Kényszerít erre mindenkit a szolidaritás, amelyet minden embertársával mindenki feltétlenül érez bizonyos mértékig, és a világ jogi meggyőződése (reconnaissance mondiale de droit), amely párosulva a humanizmus gondolatával feltétlenül ott van minden ember lelke mélyén. Ez a jogterület a nemzetközi közigazgatási jog. A nemzetközi társadalom jogilag még nem szervezhető. Viszont haladunk e cél felé, mert benne vagyunk a fejlődés hatalmas láncolatában. A politikai egyed sok más politikai egyedtársával megalkotta a politikai államot. Ebből lassanként — egy egész történelmi kor evolúciójának tisztítótüzén keresztülhaladva — a belső állami jogrend megszilárdulásával kialakult a jogállam. Az államok közötti jog azonban, amely nemzetközi vonatkozásban egyenlő tökéletességű lenne a jogállammal ma még nem existál. Államközi téren a fejlődés lassabban halad. Ma, amidőn az államok közötti politikai kapcsolatok — amint ezt a legújabb kor történelme igazolja — igen magas fokra emelkedtek s amidőn sokan már a „superétaV' kialakításáról álmodoznak s létre is hoztak egy politikai jellegű nemzetközi organizációt, az államközi jogi érintkezésben még csak ott tartunk, hogy a nemzetközi jognak csak azt a részét fogadhatjuk el jogi valóságként, amely az egyének mindennapi életviszonyainak rendezésére vonatkozó szabályokat tartalmazza. E jogszabályok alkotása már régtől fogva folyik; közös cél érdekében — ahogyan azt La Pradelle megfogalmazta — tudatossá csak a világháború után válik. Ekkor alakul ki a mai valóságában a nemzetközi közigazgatási jog. E technikai jellegű jogág létezése, élő tényezőként való hatása a legfőbb cáfolat a nemzetközi jog minden tagadójának érveivel szemben. Eredete a 18. század végére vezethető vissza, amidőn a korlátlan és abszolút monarchia eszközeinek ellenhatásaként a francia filozófusok hirdetni kezdik az egyén jogait. A francia forradalom az egyéni szabadságot a legmagasabb piedesztálra helyezi; minden egyén önmaga szuverénje, egyéni szabadsága szent és sérthetetlen. Az elmélet behatol a 19. század nagy diplomáciai okmányaiba is; az azokban rejlő sok-sok politikum meUett csaknem mindenütt ott találjuk azt a mindenki által érzett valóságot: bele kell vinni a nemzetközi érintkezés egész mederébe