Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)
1937 / 3-4. szám - A humanizmus gondolata a nemzetközi jogban: A nemzetközi közigazgatási jog
A NEMZETKÖZI KÖZIGAZGATÁSI JOG. 147 az emberi személyiségnek fizikai, szellemi és erkölcsi szempontból való védelmét, amely független fajtól, nemzetiségtől, vallástól, születéstől. Az egyéni szabadságnak és alapjogoknak felismerését így — diplomáciai tények és egyes nagy írók hatására — csakhamar nyomon követte azoknak az emberi érintkezés legszélesebb rétegeibe való bejutása. Az egyéni szabadságból kifejlődő szabadkereskedelem a technikai fejlődés hatásával párosulva behálózza a közlekedés legkülönbözőbb eszközeivel a földgolyót és a levegőürt. A forgalom biztonságának megóvására és egységessé tételére nemzetközi közigazgatási uniók keletkeznek. Nemzetközi szerződések jönnek létre, amelyekben az államok kötelességüknek ismerik el az emberi jogok tiszteletbentartását és védelmét. Világszerte mozgalmak indulnak meg a tudományos társaságokban, hogy meghatározzák az egyén jogait. Néhány példa a sok alapos munkálat közül: 1. Alejandro Álvarez délamerikai tudósnak a világháború végén az Instilut américain de droit International elé terjesztett tervezete: „Az ember alapjogai, amelyeket minden egyén minden állam területén élvez és amelyek az egész élő nemzetközi jognak alapját képezik (. . . bases fondamentales du droit International) a következők: 1. §. A tulajdon sérthetetlensége. Senki sem űzhető el vagyonából vagy bármilyen más vagyoni természetű jogából törvényesen hozott bírói ítélet nélkül. 2. §. Beléphet a föld területének bármely részére mindenki és ha ott az érvényben levő jogszabályokat tiszteletben tartja, szabadon lakhatik. Onnan tehát sem ki nem űzethetik, sem ki nem költöztethetik. 3. §. A gyülekezés és bizonyos megengedeti célokra való egyesülés joga. 4. §. Sajtószabadság. 5. §. Lelkiismereti szabadság. 6. §. Vallásszabadság. 7. §. A kereskedés, hajózás, ipar szabadsága minden állam törvényes rendelkezéseinek határain belül. 8. §. Idegenek felett semmiféle bíróság nem ítélkezhetik másképpen, mint azok a bíróságok, amelyeket illetékeseknek ismer el ama állam törvénye, amelyben az ileíő állandó lakóhellyel bír. 9. §. Elítélni valakit csakis törvényes eljárással és a szóbanforgó ügy alkalmazásánál, tehát már előzetesen, kihirdetett törvény erejénél fogva lehet. 2. Nicolas Politis, a kiváló görög nemzetközi jogász „Nouvelles tendances du droit international" című munkájában a következő tárgyakra vonatkozólag látja szükségesnek a nemzetközi közigazgatási jogban a nemzetközi tiszteletet és védelmet: emberi élet, szabadság, egészség, munka, család és egyén szellemi és erkölcsi fejlődése. Kezd dúsan kibontakozni az a hatalmas terület, amelyet nemzetköai közigazgatási jog néven nevez a tudomány és amely voltaképpen nem más, mint azon nagy fizikai, szellemi és erkölcsi érdekek kollektív védelmét biztosítani hivatott szervezet, amely érdekeknek megóvása eddig a világ humanistáinak — nemesen gondolkozó tudósoknak, művészeknek, királyoknak, polgároknak képezte feladatát. A humanizmus tiszteletreméltó, nemes emberi mozgalom, — a nemzetközi közigazgatási jog nagy írók — humanisták — kezdeményezésére a nagy tömegek által létrehozott élő tételes jog. Hatását, eredméyeit mindnyájan érezzük; működésével lépten-nyomon találkozunk : a kalózok eltűntek a tengerekről, a rabszolgakereskedelem is kiveszőben van, — a spanyol polgárháborúban működik az embermentő Vörös Kereszt, — leveleinket a pósta akadálytalanul kézbesíti magyar bélyeggel a világ minden részébe, eladósodott állam vasúti kocsijait a hiteleaő állam nem foglalja le, az éterben két rádióállomás nem működik ugyanazon a hullámsávon, rádiónkon naponta halljuk a nemzetközi vízjelző szolgálat jelentéseit — mindezek olyan tények, amelyeket a nemzetközi jog hoz létre; mindezekben, anélkül, hogy észrevennők, a nemzetközi jog él, lüktet. íme: előttünk áll élő valóságként a nemzetközi jog, amelyet háborúk után szerettek eltemetni és amelynek említésekor sokan még ma is legyintenek kezükkel — Népszövetségre, Abessziniára Locarnóra gondolva.