Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 3-4. szám - Elévülés, elismerés, lemondás a törvényesség megtámadása iránti perben

144 DR. SZENTMIKLÓSI ISTVÁN ségtelen, hogy a férj az anyával a gyermek fogantatásának idejében nemileg nem érintkezhetett, — lehet-e egyáltalában elismerésről beszélni. Ily esetben elismerésnek sem lehet helye, mert hiszen az elismerés épen annak a kinyilatkoztatása, hogy a férj az anyával a gyermek fogamzásának idejében nemileg érintkezett, ha pedig ez kétségtelenül ki volt zárva, azt beismerni sem lehet és ily esetben az elismerésnek sem lehet joghatálya. Ugy az érvényben levő jogunk szerint, mint a Mt. szerint a férj a kétségtelenül, vagy vitathatóan törvénytelen származású gyermeket a családi kötelékbe felveheti s őt a törvényes gyermek jogállásába helyezheti, ha magáénak ismeri el, vagy törvényessége megtámadásáról lemond. És pedig a kifejtettek szerint elismerésnek akkor lesz helye, ha a gyermek törvényessége kétes, vitatható, de nem kétségtelenül törvénytelen. A kétségtelenül törvénytelen gyermeket elismerni nem lehet, de a férj lemondhat a törvényesség megtámadása iránti jogáról. A lemondás épen úgy mint az elismerés formához nem kötött egyoldalú jogügylet, ami a megtámadási jog érvényesitését kizárja. Kinyilvánítható kifejezetten vagy hallgatólag s a lemondás is megtámadható, ha a jogügylet érvényességének előfeltételei hiányoztak, (pl. a férj elmebeteg volt.) A Kúria ítélete ezeket a megkülönböztetéseket nyilvánvalóvá teszi. Előre bocsátja, hogy a felperes a gyermek születése idejében hadifogságban volt (nyilvánvaló törvénytelenség) s a lemondás tényét a férjnek abból a magatartásából állapította meg, hogy ennek dacára a fogságból való visszatérése után a gyermeket 15 éven át, mint saját gyermekét nevelte. Az ítéletnek az a további megállapítása, hogy a gyermek esetleges tisztességtelen viselkedése a megtámadásra ezekután okot nem ad, illetve ennek következtében a lemondás folytán megszűnt megtámadási jog fel nem éled, — kétséget hagy a tekintetben, hogy a gyermeknek nem egyszerű tisztességtelen viselkedése, hanem oly cselekménye következtében, amely cselekmény miatt a szülő az ivadékát kitagadhatja, — feléled-e a megtámadási jog, avagy sem? A nyilván törvénytelen gyermek törvényességének megtámadásáról való lemondás ugyanis épen úgy, mint a gyermek örökbefogadása azt eredményezi, hogy a gyermek a törvényes gyermek jogállásába lép. A két jogügylet hatása azonban mégis különböző, mert míg az örökbefogadott csak az örökbefogadóval kerül családjogi kapcsolatba, addig a törvénytelen gyermek a megtámadási jogról való lemondás következtében a férj rokonaival is rokonságba kerül. Az örökbefogadó jogosítva van az örökbefogadási szerződés megtámadására, ha az örökbefogadott oly cselekményt követett el, amely miatt a szülő ivadékát kitagadhatja stb. (Mt. 224. §.) s ezzel a mesterségesen létesített családjogi viszonyt megszüntetheti. A megtámadási jogról lemondott férj e rokonsági viszonyt már meg nem szüntetheti akkor 6em, ha a gyermek kitagadásra okot adó cselekményt követett el. A gyermek viselkedésének megtorlására csak a kitagadás áll rendelkezésére, ami nyilván egészen más hatályú, mert míg a törvénytelenítés esetén a gyermek öröklési joga nemcsak a férjjel, hanem annak rokonaival szemben is megszűnik, addig a kitagadott gyermek csak a férj után nem fog örökölni, míg annak rokonai után örökölhet. A Pp. a megtámadási per szabályozásánál (indokolása szerint) a házasság semmissége iránti per szabályait tartotta szem előtt, mert úgy a törvényesség megvédését, mint a valóban fennálló törvénytelenség kiderítését közérdekben állónak tartotta. A Mt. ezzel szemben a törvényesség fokozott védelme érdekében már a házasság megtámadása iránti per szabályaihoz igazodott és csak a törvényesség védelmét találta közérdekben állónak. Ha a házasság megtámadása iránti pert vizsgáljuk látjuk, hogy bizonyos megtámadási ok megszűnik, ha a megtámadásra jogosult fél a házasságot helybenhagyja. (Ht. 65. §.) De természetesen