Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 3-4. szám - Nemzetközi házassági jog

140 DR. SCHWARTZ IZIDOR gyár magánjogi jogrendet kényszerítő szükség nélkül megbolygatni, úgy ezen álláspontból az következik, hogy illegális az 1921. november 18-án 9874/M. E. szám alatt kelt kormányrendelet 1. §-ának álláspontja, mert ha a cseh kormánynak, éppen úgy mint a román és szerb kor­mánynak, nem volt joguk a nemzetközi jog értelmében az általuk meg­szállt magyar területeken a magyar magánjogi jogrendet kényszerítő szükség nélkül megváltoztatni a békeszerződés életbeléptetése előtt, úgy ebből az következik argumento a minori ad május, hogy még ke­vésbé volt joguk a megszállott magyar területeken a trianoni békeszer­ződés életbeléptetése előtt a magyar bíráskodást saját bíráskodásukkal helyettesíteni. Ezen a nemzetközi jog ellenére létesített cseh, román és szerb bíróságoknak a trianoni békeszerződés életbeléptetése előtt ho­zott határozatait nem ismerhetjük el legálisoknak, amint ezt az idézett kormányrendelet 1. §-a teszi, annál kevésbé, mert a kúriai Ítélet indo­kolásának azon állítása, hogy ezen 1. §. a trianoni békeszerződés folyo­mánya volna, nem helytálló, mert nincs a trianoni békeszerződésben olyan intézkedés, mely a magyar kormányt az említett 1. §-ban foglalt jogszabály kibocsátására késztette volna. Midőn tehát a 9874/1921. M. E. sz. kormányrendelet a cseh, román és szerb kormányok által a trianoni békeszerződés életbelépése előtt a magyar megszállott területeken léte­sített cseh, román és szerb bíróságokat és azoknak határozatait legáli­soknak ismeri el, megsértette az országos törvénnyel becikkelyezett fent említett hágai nemzetközi egyezményt, de megsértette a trianoni békeszerződésnek a honosságváltozásra vonatkozó rendelkezéseit is, melyeknek visszaható erőt tulajdonit, noha ezeknek a békeszerződés maga sem tulajdonit visszaható erőt, amint ezt a hágai állandó nemzet közi bíróság fent idézett döntései is megállapították, köveíkezésképen a­trianoni békeszerződés életbeléptetése előtt a megszállott magyar terü­leteken de jure csehszlovák, jugoszláv és román állampolgárság nem létezett. A megszállott magyar területek a trianoni békeszerződés élet­belépéséig közjogilag Magyarországhoz tartoztak, amint ezt a kúriai ítélet is helyesen állapiíja meg, amiből az következik, hogy a megszál­lott területek azon lakosai is, kik külföldiek nem voltak, magyar állam­polgároknak voltak tekintendők a trianoni békeszerződés életbelépéséig, sőt azon túl is, ha a békeszerződés 63. cikke által engedeti egy évi ha­táridőn belül a magyar állampolgárságra optáltak. Magyar állampolgá­rok személyi állapotát tárgyazó ügyekben pedig más, mint a magyar bíróságoknak határozatait, érvényesnek elismerni, nem lehet (Pp. 414. §. 4. pont, Ppé. 33. §. 2 p. és 1894:31. t.-c. 114. §.), amennyiben nem­zetközi egyezmények kivételt nem állapítanak meg. A m. kir. bírósá­gok tehát az 1869:4. t.-c. 19. §-ának alapján jogosultak az 1921 novem­ber 18-án 9874/1921. M. E. sz. alatt kibocsátott rendelet (Igazságügyi Közlöny 1921. p. 776) 1. §-ában foglalt jogszabályt érvénytelennek te­kinteni (ezt kellett volna tennie a P. III. 2597/1931. sz. kúriai ítéletnek is), mert semminenű rendelet, az sem, mely az 1912 :63. t.-c.-ben fog­lalt felhatalmazás alapján kibocsáttatott, nem teheti túl magát ha­tályban levő nemzetközi szerződéseken. Véleményem szerint a rendelet 1. §-ának intézkedése az 1912:63. t.-c. intentiójának sem felel meg, mely a végrehajtó hatalomnak csak a háború tartamára adott felhatalmazást országos törvényeken változtatni, ha ezen változtatásokat elkerülhetetlen kényszerítő szükség követelte, már pedig ilyen szükség nem forgott fenn a békeszerződés életbelépése után a magyar törvényhozás olyan kardinális elvének felfüggesztésére, mint amilyen a Pp. 414. §. 4. pontjának illetve a Ppé. 33. §. 2. pontjá­nak intézkedése, mely szerint magyar állampolgárok személyi állapotát (statusát) tárgyazó ügyekben csak a magyar bíróságok határozatait le­het érvényesnek elfogadni. A kúriai ítélet azon opportunus állítására, hogy a nemzetközi helyzet teremtette átmeneti állapotra a magyar tör­vények kizárólagos érvényesítése nem volna az élettel egybevágó, rá­cáfol az 1929. évi november hó 11-én Belgrádban kelt és az 1930:39.

Next

/
Oldalképek
Tartalom