Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 3-4. szám - Nemzetközi házassági jog

NEMZETKÖZI HÁZASSÁGI JOG. 139 követett megsértését implicite szentesíti, amit a legfelsőbb magyar bíróságnak legkevésbé szabadott volna megtennie. A Kúria idézett ítélete azonban még eey súlyosabb tévedésbe esik, midőn azt állítja, hogy mindazon házasságokat, melyeket magyar állampolgárok a csehek által megszállt magyar területen az 1919. július 13-tól vagyis az említett 320. számú cseh helyi törvény életbeléptetésétől a trianoni békeszerződés életbelépéséig terjedő időben a cseh törvénynek megíelelően kötöttek, érvényeseknek kell elismerni, ha ezen magyar állampolgárok a magyar állampolgárságra nem optáltak. Ezen állítás két okból is téves, először azért, mert valamely házasságkötés érvényessége csak a házasságkötés idejében fennállott törvény szerint ítélhető meg (tempus regit actum), már pedig ezen házasságok, amint már kifejtve volt, a nemzetközi jog szerint érvényben volt magyar házassági törvény uralma alatt létesültek, rájuk nézve tehát csak a magyar házassági törvény lehet mérvadó, másodszor pedig téves ezen állítás azért is, mert hiszen optálni a trianoni békeszerződés életbeléptetése előtt nem is lehetett, ami világosan kitűnik a trianoni békeszerződés 63. cikkéből is, mely az optio kijelentésére engedett egy évi határidőt a békeszerződés életbelépésének napjától számítja és nincs is a trianoni békeszerződésben olyan rendelkezés, mely a honosságváltozásra vonatkozó szabályoknak visszaható erőt tulajdonítana. A hágai állandó nemzetközi bíróság háromízben is kimondotta, hogy az állampolgárság változásáról nemzetközijogilag csakis a békeszerződések jogerőre emelkedése napjától lehet szó. (Avis consultatif Nr. 6 p. 28 és 38, arrét Nr. 7 p. 30). Helytelen tehát a trianoni békeszerződés alapján alakult csehszlovák-magyar vegyes döntőbíróságnak Hágában 1825. október 27-én 25 EZ. alatt kelt ítelete is, mely mérvadóul fogadott ei egy cseh nemzeti törvényt, amely kimondotta, hogy a területén lakó polgárok 1918. október 28-ával csehszlovák honosokká váltak. Ezen törvény ellenkezik egy nemzetközi szerződéssel, a trianoni békeszerződésnek az állampolgárság változására vonatkozó rendelkezéseivel, tehát nemzetközi viszonylatban nem bír jogi jelentőséggel. Csak a versaillesi békeszerződés mondotta ki Elzász-Lotharingiára nézve visszaható erővel az állampolgárság változását, ezt is csak az 1918. november 12-én kelt fegyverszüneti szerződés napjától kezdve. Ezen kivétel pedig firmát regulám in casibus non exceptis" (helyesen Geőcze L c. p. 288—289.). A Kúria elutasító ítéletének további indokolása így szól: „Az kétségtelen, hogy a honossági elv (lex patriae) alapján olyan külföldi szabályok érvényesülése ellen, amelyek a magyar állampolgárok személyi állapotára vonatkoznak, a m. kir. bíróságok: a magyar törvények célzatához képest az odavágó jogszabályokat szigorú következetességgel kell, hogy alkalmazzák, ámde a nemzetközi helyzet teremtette átmeneti állapotban a magyar törvények kizárólagos érvényesítése nem volna az élettel egybevágó. Ez vezette a magyar kormányt a megszálló hatalom bíróságai által hozott bontó ítéletek joghatályának a 98741921. M. E. rendeletben szabályozott megoldására. E rendeletben — a trianoni szerződés folyamányaként — azt az elvi álláspontot juttatta kifejezésre, hogy azokat a jogerős bírói határozatokat, amelyeket Magyarországtól a trianoni békeszerződés alapján elszakított területen nem magyar bíróságok az 1918. évi október hó 31. napjától a trianoni békeszerződés életbelépéséig terjedő időben hoztak olyan magyar állampolgárok személyi állapotát tárgyazó ügyekben, akik a trianoni békeszerződés alapján az ott említett államok valamelyikében új állampolgárságot szereztek, nem lehet a személyi állapotról rendelkező részükben abból az okból érvényteleneknek tekinteni, hogy a határozatot nem magyar bíróság hozta." Az indokolásnak ezen részéhez következőket'kell megjegveznünk: Ha azon elvi álláspontot valljuk, melyet az országos törvénnyel (1913: 43. t.-c.) becikkelyezett fent emíitett hágai nemzetközi egyezménv is szentesitett és melyet a kúriai ítélet is magáévá tett, hogy a cseh kormánvnak a nemzetközi jog értelmében nem volt joga a trianoni békeszerződés életbeléptetése előtt az általa megszállott magvar területen a ma-