Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 3-4. szám - A bűnügyi nyomozó-rendszer kezdetleges formái és kialakulása

132 DR. OPPLER EMIL Ha az egész pénzért igatlant vett és azt megtartotta, még akkor is csökkent annak az értéke is (legalább 30 %-kal) és évi hozadéka legjobb esetben 120 P lehetne. A nyugdíjintézetbe befizetett tagjárulék tehát a célszerűtlen intézeti rendszer és a szerencsétlen intézeti tőkebefektetés mellett is még mindig messzemenőleg a legjobb investitió volt az ügyvéd részéről. Remélem, sikerült bebizonyítanom, hogy alaptalan és igazságtalan egyesek olyértelmü kiszólása, miképp a nyugdíjintézet teljesen értéktelen valami, kár minden fillérért, amit az ügyvédség oda köteles befizetni és az általa nyújtott ellátás nem komoly dolog; az intézetet fenntartani nem érdemes, legokosabb volna feloszlatni és vagyonát a most élő ügyvédek között szétosztani. Utóbbi megvalósíthatatlan és jogilag kizárt gondolattal foglalkozni nem érdemes. Jogos és helyes az intézet tőkeelhelyezési politikájának bírálata. Az a múltban nem volt a legszerencsésebb. Lehet jogosan r bírálni a fedezeti rendszer helyességét. Magam is tettem és teszem ezt. Ám nyugodt lélekkel merem állítani, hogy a nyugdíjintézet a magyar ügyvédség legnagyobb, talán egyetlen komoly, anyagi értéke és erkölcsi szempontból is igen nagy valőr. Mindkét szemszögből nézve is kiállja a versenyt a világ bármelyik hasonló intézményével. A magyar ügyvédség és a saját érdeke ellen vét minden kartárs, aki alapos vizsgálat nélkül ezt az intézményt és vezetését leszólja. Épp a mai súlyos viszonyok mellett minden ügvéd első kötelessége a karral és önmagával szemben, hogy az intézet célját mindenképen előmozdítsa, azt népszerűsítse és mindenki tehetsége szerint segítse elő azt, hogy intézetünk teljesítőképessége növekedjék. A legkülönösebb és legvisszatetszőbb, hogy azok, akik magukat az autonómia védőiként játsszák ki, — a felügyeleti hatóság beavatkozását kérik az intézet ügyvitelébe. Azt hiszem, vitatlanul áll az a tény, hogy az intézet vezetése a legnagyobb takarékossággal és puritán lelkiismeretességgel történik. Tegye meg minden ügyvéd kötelességét e nagy intézményünkkel szemben; épp úgy a kamarák. Afelől biztosak lehetnek, hogy az intézet tisztikara és igazgatósága a legnagyobb körültekintéssel, a legnagyobb odaadásai, mindig csak a köz érdekét tartva szem előtt, szolgálja és fogja szolgálni a magyar ügyvédséget és hűségesen sáfárkodik a rábízott anyagi és erkölcsi tőkével. A BŰNÜGYI NYOMOZÓ-RENDSZER KEZDETLEGES FORMÁI ÉS KIALAKULÁSA. Irta: ZSOLDOS BENŐ, a budapesti kir. Ítélőtábla ny. bírája. A szövevényesebb bűncselekmények homályos részleteinek alapos felderítése oly mértékben, hogy az a bűnügyben ítélkező bíróság előtt is irányadóul szolgálhasson, — mint tudjuk, — nagyszerű éleslátást, bőséges emberismeretet, élettapasztalatot és hasonló eljárásokban való széleskörű gyakorlottságot igényel. A bűntények rejtett nyomainak eredményes kivizsgálása pedig ezenfelül valami sajátos, különös tehetséget is követel, olyan szakbeli rátermettséget, melyet csakis arra kellő hivatottsággal és egyéni hajlammal rendelkező személyeknél találhatunk fel. Nem is olyan sok ideje van még annak, hogy e kérdés fontosságára ráeszméltek az emberek, — még a XVIII-ik század közepét megelőző időkben is, ettől visszamenőleg pedig az emberiség kulturtörténelmének sok századán a rendőri szervezetnek s ezzel kapcsolatban a bűnügyi nyomozás kezdetleges szerveinek ősi formáját a durva brutalitás, a megtorlás elvének könyörtelen érvényesítése, a karhatalmi erők túlten-