Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 3-4. szám - Az Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet jelen helyzete és jövő fejlődése

AZ ÜGYVÉDI GYÁM- ÉS NYUGDÍJINTÉZET. 131 A nyugdíjpénztár alapjai a következő jövedelmekből alakulnak: a) a kamarai évi tagdíjak 30 %-ából. A kamarai tagdíj havi 50 leitől maximálisan havi 300 leiig emelkedhetik, összege felől a választmány határoz. b) A fegyelmi büntetések 50 0/o-ából, a másik fele a kamarai segélypénztáré. c) Adományokból. d) És ez a leglényegesebb jövedelem: a kamarák által eladott tárgyalási bélyegek vételárának 70 %-ából. A romániai ügyvédek szövetsége tárgyalási bélyegeket bocsát ki, melyek szétosztandók a kamarák között és a bíróságok kötelesek ezeket felülbélyegezni a kereset, a felebbezés vagy felfolyamodás beadása és az első tárgyalási jegyzőkönyv felvételekor. Minden benyújtott okiratra 2 leies ügyvédi bélyeg alkalmazandó. Különböző címletek rovandók le büntető feljelentésekre, adóügyekben, táblai és felsőbírósági tárgyalásoknál is. E bélyegeket az ügyvédek sajátjukból kötelesek leróni és fegyelmi bűncselekményt képez, ha az ügyvéd ügyfelétől erre pénzt követel. 1932-ben Naumescu, a román ügyvédszövetség elnöke, azt a prognosztikont állította fel, hogy az ügyvédek akkori száma — 12.000—mellett 1936. július l-ig, amikor az ellátások folyósítását megkezdik, a tartaléktőke 50.000.000 lei — 1.500.000 — pengő lesz. Akkor a tartalékolást beszüntetik és megkezdik az ellátások folyósítását. Ugy kontemplálta, hogy a tárgyalási bélyegekből évente legalább 10.000.000 lei fog befolyni, a tagdíjakból pedig 12.000 ügyvéd mellett évente legalább is 350.000 lei. Számítása szerint 1936-ban 113 ügyvédnek igénye lesz a teljes maximális nyugdíjra, 179-nek a fél nyugdíjra. Az összellátási szükséglet lesz tehát évente kb. 10.000.000 lei. Maga a tárgyalási bélyeg ennyit hoz. A tőkejövedelmek és a kamarai tagdíjak — számítása szerint együtt cca 2.000.000 lei — váratlan többletkiadásokra szolgálnak tartalékul. A román ügyvédek erre a konstrukcióra, különösen a tárgyalási bélyeg intézményére nagyon büszke. Naumescu kalkulációi nagyjában beváltak. A tartaléktőke 1936 december 31-én 40.001000 lei volt, azaz 1.113.C00 pengő, amely egy bukaresti palotába és román állampapírokba van befektetve. A tárgyalási bélyegek jövedelme minden évben meghaladta a 10.000.000 leir, — az 1936. évben e címen 11.965.000 lei folyt be, azaz 338 629 P. A kamarai tagdíj hányadából évente 300-400.000 lei között, az 1936. évben 12.500 főnyi ügyvédi létszámnál 400.COO lei = 11.230.— P. A büntetéspénzekből és adományokból jóformán semmit sem vételeztek be. Az ellátások folyósítását a központi nyugdíjintézet 1937. január l-ig elhalasztotta. Addig csak a kamarák segélybizottságai adnak a rokkant ügyvédeknek segélyeket. A volt magyar területen lévők elég tekintélyes segélvt, pl. a temesvári kamara 12 ügyvédnek havi 2 —3000 leit, azaz havi 56—84 P-t juttat. Ha az ügyvéd az intézet létesítése óta azzal szemben pontosan eleget tett kötelezettségének, akkor az évi átlag 100 P-s járulék mellett 1936 januárjáig összesen 1700 P-t fizetett be. Ha ezt a pénzt pénzintézetben helyezte volna el, akkor az teljesen elenyészett volna. Ha évi 100 P-s díjfizetés mellett járadékbiztosítást kötött, vagy egyszeri nagy tőkebefizetéssel 1909-ben biztosítást kötött volna, — akkor, ha a járadékbiztosítás 1926. előtt nyílt volna meg, nem kapna jóformán semmit, azaz csak filléreket. Ha 1926. után válnék esedékessé, úgy legfeljebb évi 350 P-s járadékot, ez is csak akkor, ha a legerősebb intézetnél biztosított és ha az időközben meg nem bukott. Ha megélési vagy halálesetre szóló biztosítást kötött volna az 1909. és 1925. évek között úgy esedékességkor csak egykét pengőt kapott volna. Ha az 1700 P-t értékpapírokba fektette, úgy az, ha nem volt különösen szerencséskezü, tejesen elveszett: ha jóstehetségű volt, akkor ma volna egy cca 300 pengős tőke értéke, amelynek évi jövedelme legjobb esetben 12—18 pengő.