Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)
1937 / 3-4. szám - Az Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet jelen helyzete és jövő fejlődése
AZ ÜGYVÉDI GYÁM- ÉS NYUGDÍJINTÉZET. 127 tővé tétele. A matematikus, de saját magunk számításai szerint is erről csak úgy lehet szó, ha legalább is 500-550 többszöröző jelentkezik. Mai viszonyaink mellett nem igen gondolhatunk arra, hogy az ellátások megduplázása céljából 500-nál több ügyvéd egyszerre legalább is 2500 pengőt le tud fizetni. A kétszerezés biztosításához (részleges tőkefedezet mellett) t. i. legalább is ennyi volna szükséges. Ennekfolytán kombinált rendszerre gondolunk, amelynél ugyancsak kétféle megoldás lehetséges: vagy az, hogy minden többszöröző befizet egyszersmindenkorra 1400 pengőt és az évi járulék dupláját avégből, hogy igényjogosultjai majdan kétszeres ellátást kapjanak, avagy az, amidőn distingválunk a többszörözők között koruk szerint. Az a többszöröző, aki még nem haladta meg a 30 éves korhatárt, csak az évi járulék kétszeresét fizeti és nem fizet egyszersmindenkorra semmit, viszont az ezt a korhatárt meghaladott többszöröző a többszörözés bejelentésekor annyiszor többszörös járulék összeget volna köteles befizetni visszamenően, ahány évvel a 30 éves korhatárt meghaladja. Tehát a 40 éves korban levő ügyvéd 1200, az 50 éves ügyvéd pedig 2600 pengőt fizet be tőkében és a bejelentés idejétől kezdve, úgy, mint a többiek, az évi járulék kétszeresét. Ha ilyen feltételek mellett 500-nál több vállalkozó akad, úgy meg lehet majd kezdeni a kétszerezéá bevezetését. Elnökünk és titkárunk továbbfejleszteni óhajtanák intézetünket abban az irányban, hogy létesíttessék az özvegyi ellátás mellett az ügyvédgyermekek neveltetése és kiképzése biztosítására egy pótellátás. Biztosítani kívánnák t. i. hogy a rátermett íélárva, vagy egész árva ügyvédgyermekek 18-ik életévük után is még neveltetést, vagy gyakorlati kiképzést nyerhessenek. E célból azt óhajtják, hogy a rendes évi járulékon felöl, amely évi 100 pengőben állandósittatnék, minden tagtól évi 20 pengő neveltetési pótjárulék szedessék. Ez cca évi 125—130.000 pengő bevételt jelentene, amelyből minden 8—22 éves ügyvédárva vagy félárva évi 400 —480 pengős külön neveltetési segélyt kaphatna. Bizonyos, hogy ez a pótilleték nagyon altruiszííkus intézmény volna, de a gyermektelen ügyvédeket erősen terhelné. Gondoskodásunk tárgya továbbá a közmegbizatási hányad behajtásának és biztosításának módosítása. Meggyőződésünk, hogy annak, miszerint a közmegbizatási hányadból bevételünk évről-évre csökken, nemcsak a viszonyok rosszabbodása és a közmegbizatási szubsztrátumok csökkenése az oka, hanem az ellenőrzés és behajtás nehézsége. Minthogy az a bizonyos 10% nem közvetlenül az intézet és a kamarák javára állapitíatik meg, hanem a közmegbizatásban eljárt személy javára, — az intézetnek a fizetésre kötelezettel szemben nincs közvetlen követelési — és behajtási joga. így már ügyvédethikai szempontból is — még kérdéssel sem igen fordulhatunk a közvetlenül kötelezetthez, hogy megfizette-e az ügyvédnek a dijat ? Ennékfolytán az ügyvéd egyszerű bemondására vagyunk utalva s megesik, hogy a 10% lerovása a kötelezettek részéről néha feledékenységből vagy hanyagságból, néha rosszhiszeműségből is elmarad. Előfordult olyan eset is, hogy a nem ügyvéd zárgondnok egyszerűen nem veszi fel megállapított munkadiját és ily cimen megtagadja a 10% lefizetését. Ezért igyekszünk keresztülvinni, hogy a közmegbizatásból folyóan megállapítandó díjak Wlo-a közvetlenül az intézet javára állapittasék meg és azokban az esetekben, amelyekben letétbe van helyezve, már a biróság végzése által a letétből közvetlenül az intézetnek utaltassék ki. Kérelmeztük ily tartalmú módosító rendelet kibocsátását. * * * A jövő év közepéig el kell döntenünk azt, hogy az ellátásokat minő módszerrel biztosítsuk ? Már emiitettem, hogy a törvény e tekintetben szabad kezet enged az autonómiának és a 17. §. kifejezetten megmondja, hogy az alapszabályokban határozandó meg az ellátások fedezetének módja akár a váromány-fedezeti, akár a tőke-fedezeti, akár a felosztó-kirovó rendszer alapján, akár bármely más módon is.