Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 3-4. szám - A kriminálpsychologia jelentősége a büntető igazságszolgáltatásban

QO DR. MENDELÉNYI LÁSZLÓ késztet, mert mint Giarmitrapini olasz biró megállapítja; az emberek cselekvőségeiben nem lehet szabad cselekedeteket a szükségszerű cselekményekkel szembeállítani, hanem vannak psychicailag rendellenes és psychicailag rendes, szabályszerű cselekvések. A hiba tehát abban van, hogy amíg a lélektani kutatások eredménye szerint a beszámithatóságnak jogi és psychologiai feltételei az agyvelőnek, mint az összes szellemi tevékenység szervének épségétől függnek, következőleg a beszámíthatóságot kizáró okokat orvos-lélektani, tehát természettudományi alapon kellene meghatározni, — addig a legtöbb eddigi törvényhozás meíaphysikai fogalmakkal, mint az akaratszabadsággal operál, vagy pedig csak a kifejezett elmezavarnak eseteire szorítja a beszámíthaíatlanságot. Mi tehát a kodifikáció és törvényhozás első és sürgős feladata ? A beszámíthatóságot kizáró okoknak revidiálása és a csökkent beszámíthatóság fogalmának a törvénybe bevitele. Helyesen mondja von Liszt, hogy mindaddig, míg a törvény e fogalmat nem ismeri el és nem veszi át, a szakértő kénytelen a beszámíthatóságra nézve hozzáintézett kérdésre igenlő választ adni legteljebb azzal a hozzáadással, hogy fennforognak bizonyos pathologikus körülmények, amelyeket azután a bíró a büntetés kiszabásánál, mint enyhítő körülményt fog figyelembe venni. De ez az állapot fenn nem tartható, mert az intermediar, psychikus abnormitások az enyhítő körülményekbe, tehát a szabadságvesztés puszta megrövidítésébe bele nem szoríthatók. 1. A magyar büntetőjogi törvény előkészítő bizottság mely királyi jóváhagyással 1913-ban alakult meg, még ebben az évben közzétette a Btk. általános részének helyébe lépő jogszabályoknak 4 előadói tervezetét, (Angyal, Bernolák, Finkey, Edvi Illés), amelyek már levonják a lélektani kutatásoknak büntetőjogi következményeit. Angyal tervezete szerint (16 §.) aki a büntettet beszámíthatóságot korlátozó öntudatlan állapotban, vagy elmezavarban követte el, vagy akinek értelmi és erkölcsi fejlettsége fogyatékos, enyhébben büntetendő. Bernolák javaslata szerint: (13. §.) aki elmegyengeség, vagy más tartós beteges állapot folytán csak korlátozott mértékben képes arra, hogy cselekményének jogellenességét belássa és belátásának megfelelő akaratelhatározásra jusson, az ellen, mint a bűntettnek korlátozott szellemi értékű elkövetője ellen a bíróság a bűnösség megállapítását belátása szerint mellőzheti. Még tovább megy s így közelebb jut a célhoz Finkey, kinek tervezete szerint: (81. §.) ha a törvényszék vagy a felsőbb bíróság az orvosi vélemények alapján a vádlottat állandó jellegű elmegyengesége, kóros ingerlékenysége, vagy az alkohol mértéktelen élvezete által előidézett bűnelkövetési hajlama miatt környezetére, a közbiztonságra, vagy a közerköl-