Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 3-4. szám - Magánjogunk kodifikálása

MAGÁNJOGUNK KODIFIKÁLÁSA. 85 Ahány sző, annyi tévedés. A Romániához és Jugoszláviához került részekben a magyar magánjog nem volt hatályban, azokban az optkv. volt hatályban és ma is az az állapot áll fenn. A Csehszlovákiához került területen a magyar magánjogi szabályok már annyira módosítva és megváltoztatva lettek, hogy alig maradt meg valami belőle. Ezért a „magánjogi egység megbontása" képzeletnél nem egyéb, annál is inkább, mivel akkor, midőn a Magánjogi Törvénykönyv javaslatát 1928-ban a törvényhozáshoz benyújtották, mikor azután meghozták a már említett 1931: XXI. tc.-t, a Trianon sajnálatos következményei már rég tudva voltak és akkor mégsem gondoltak a „magánjogi egység megbontására" mint a kódex megalkotásának akadályára, sőt a kódex elkészítését „nemzeti cselekedetnek" mondták. Ezért azt hiszem, hogy a magánjogi szabályaink rendezetlenségének megszüntetése és a szokásjogunkat és bírói gyakorlatot magában foglaló magánjogi törvénykönyv megalkotása egyenesen vonzó erővel birna a lekapcsolt részeken élő testvéreinkre nézve, miután egy magánjogi törvénykönyvet minden nemzet kultúrtényezőjének kell tekinteni. A törvényhozásunk különben az idő folyamán a részleges kodifikálás terére lépett. Miért tette ezt ? Nyilván csak azért, mert több jogkérdésben az eddigi rendezetlenséget meg akarta szüntetni. így csak példaképen rámutatok a gyámsági gondnoksági törvényre, a jelzálogtörvényre, a házassági jogról szóló törvényre, stb. síb. Milyen jól eső érzés a bíróra az, hogy az illető kérdésre vonatkozó magánjogi szabályt törvénybe foglalva találja — azt csak az tudja megbecsülni, aki bíráskodott. Az kétségtelen ugyan, hogy ily törvények dacára, eltérő nézetek vannak, ez természetes is; de a diametrális ellenkező jogszabály felállításáról ilyenkor szó sincs, hanem csakis a törvényben lefektetett jogszabály mikénti magyarázatáról van szó, azaz a nézeteltérések csakis a törvénymagyarázati szabályok keretein belül mozognak; ez pedig nagyon fontos. Ez a jogállapot forogna fenn akkor, ha nemcsak egyes részlegei a magánjognak, hanem az egész magánjogunk egy törvényben lenne összefoglalva. Ez kizárná azt, hogy mindegyre más-más jogszabály felállítása látna napvilágot, számtalan fontos kérdés megszűnnék vitásnak lenni, sok más kérdés pedig vitássá sem válnék. Ezt saját tapasztalatom alapján állítom, aki életemnek mintegy felerészét kodifikált magánjog területén töltöttem. Nem hagyható figyelmen kívül továbbá a következő fontos körülmény: Ma a sajnálatos helyzet az, hogy a bírónak kezében magánjogi törvénykönyv nincs.