Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)
1937 / 3-4. szám - Magánjogunk kodifikálása
86 DR. SCHUSTER RUDOLF De még arról sincs gondoskodás, hogy a bírónak alkalma legyen, megtudni azt, vajon mi a jogszabály és különösen azt, hogy melyek azok a jogszabályok, amelyek alapján a Kúria ítélkezik. Ez egy elnézést meg nem érdemlő mulasztás, amelynél fogva bírák, ügyvédek, jogkereső közönség el vannak zárva attól, hogy megtudja azt, hogy az egyes konkrét esetben mi a jogszabály. Gondoljunk csak arra, hogy a kúriai határozatoknak nyilvános közlése nemsokkal több a semminél. (Ezzel a kérdéssel részletesen foglalkoztam a Jogállam 1935. évi 9 — 10. füzetében, 365. old. stb.) A teljesülési és jogegységi határozatokon kívül, hivatalos úton csak az u. n. elvi határozatokat közlik a P. H. T.ban. Ez évenként átlag mintegy 150 esetet közöl (ahol azonban keresk. váltó, csőd, perjogi esetek is bentfoglaltatnak). De most már ezt az elenyésző kis számú határozatot sem közli a P. U. T., mert 1930. óia újabbi kötet a mai napig nem jelent meg. A többi kúriai határozatokat a jogi szaklapok közlik; ha ezek megszűnnének — az így előálló helyzet hátrányaira még gondolni sem merek. Azonban a jogi szaklapok is — Magyar Jogi Szemle, Griiíféle új Döntvénytár, Jogi Hirlap — csak korlátolt számban közlik a kúriai határozatokat. Igaz ugyan, hogy a többi szaklapok — Jogállam, Polgári Jog, Kereskedelmi Jog — is közölnek kúriai határozatokat, de elenyésző kis számban és nem döntvénytár rendszeres alakjában. Ilyen körülmények közt mit látunk ? Látjuk a következő nem igen örvendetes képet: A Kúria az elmúlt 1936-ik évben összesen 3506 polg ári határozatot hozott. Ebből a P. H. T. mitsem közölt. A jogi szaklapok körülbelül 1200 magánjogi esetet közöltek (beleértve a kereskedelmi és perjogi judikaturát is). Ha már a kúriai határozatok nem is mind magánjogi kérdések érdemleges elintézésére vonatkoznak és ezen a címen akár ezer darabot számításon kívül hagyok, még mindig több mint 2000 kúriai határozat közlés nélkül marad; az irattárban van eltemetve. Ezek komoly adatok és komoly tények, amelyek minden kit gondolkodóba ejthetnek. Ez a mai jogállapot. Lehet-e csodálkozni azon, hogy az alsó bíróságok, ügyvédek, jogkereső közönség magánjogi törvénykönyv nélkül és a kúriai határozatoktól való majdnem teljes elzárása mellett tájékozatlanok a magánjogi szabályaink terén ? Lehet-e csodálkozni azon, hogy jogszabály nemismerete folytán sok felesleges per van folyamatban ? hogy az alsóbíróságok gyakran nem találják el a helyes jogszabályt ? és hogy esetleg helytelen jogszabályt alkotnak meg maguknak, amire rákényszeríti az ezen a téren látható elhagyatottságuk ?
