Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 3-4. szám - Magánjogunk kodifikálása

84 DR. SCHUSTER KUDOLF el van döntve, még pedig a fent vázolt tényekből következteíve a kodifikálás mellett döntöttünk. Feltehető-e és indokoltnak mutatkozik-e ettől a döntéstől eltérni ? Méltán kérdezhető, vajon honnét van az, hogy minden európai kultúrállamnak meg van a kodifikált magánjoga, csak nekünk nincs ? Ez bizonyára onnét van, mert mindazok az államok a kodifikálást szükségesnek tartották. Igaz, hogy rámutatnak arra, hogy Angliának sincs kodifikált magánjoga. Ez igaz, de erre csak azt felelem, hogy a nagy brit világbirodalmat vajon mi indította rá, hogy a magánjogi szabályok rendezetlenségét nem szüntette meg — nem tudom, nem is érdekel, mert annyit tudok, hogy az angol magánjog keletkezése és fejlődése és fejlődésének előfeltételei annyira elütök és eltérők és hogy a bírósági szervezet is annyira egészen egyéb a miénknél, hogy összehasonlítást tenni egyáltalában nem is lehet. Ezért az Angliára való hivatkozást — ami meggyőző érv hiányánál fogva bizonyos közkedveltségnek örvend — szerencsétlennek tartom. Ezért maradjunk mi szépen meg az európai kontinentális államok példája mellett, nem csak azért, mert a mi jogunk ezeknek az államoknak jogával sok rokonvonást mutat fel, hanem azért is, mivel egyetlenegy államot sem tudok ezek közt amelynek nem volna — akár más országtól kölcsönvett, vagy önteremtette — kodifikált magánjoga, beleértve a balkánállamokat is. Ebből világosan látható, hogy ezek az államok mind — nagyok is, kicsik is — a magánjogi szabályok rendezetlenségét nem akarják fentartani és annak megszüntetését országos érdeknek tartják és hogy ennél fogva helyes úton járnak. Vagy ők mind nem járnának helyes úton, és csak a mi országunk találta volna a helyes utat? Vagy talán a mi jogunk nem alkalmas kodifikálásra ? Ezt nem hiszem. A kodifikálás ellen felhoznak ugyan okokat, amelyek azonban nem érvek, hanem — nem tudom minő célt szolgáló — ürügy. Ugyanis azt mondják, hogy a háború, illetve háborús viszonyok még nem szűntek meg. Ezzel szemben csak arra utalok, hogy pl. Ausztriában az optk.-nak három kitűnően sikerült novelláját a szellemdus Franz Klein a háború alatt (1915—1917.) készítette el, háború alatt fogadta el a törvényhozás és így jutott Ausztria a háború alatt egy modern magánjogi kódexhez (irigylem tőle). A háborús viszonyokra való hivatkozással gyermekeket meg lehet ijeszteni, de nem komoly embereket. Csak akarni kell! Előhozakodnak azzal is, hogy miután Trianon folytán lekapcsolt részeken még a magyar magánjog van hatályban, a kodifikálás folytán a magánjogi egység felbomolnék.