Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 2. szám - A latin nyelv örvendetes térfoglalása, - két egybehangzó itélet fogalmának tisztázása, - ál-helybenhagyó és ál-másodfukú ítélet

A LATIN NYELV ÖRVENDETES TÉRFOGLALÁSA. 69 lesznek". Az e törvény meghozatala óta keletkezett perrendi törvények ezt a rendelkezést nemcsak, hogy hatályon kívül nem helyezték, hanem ellenkezőleg: kifejlesztették, kiterebélyesítették, kiépítették és kimélyítették (ausgebaut und vertieft). Ennek folytán ma már úgy a jogászi, mint a laikus közfelfogás szerint az indokolás az ítéletnek épp oly esszenciális alkotó része, mint a rendelkező rész. Indokolás nélkül nincs ítélet. A rendelkező részt és az indokolást tehát csak együttvéve szabad ítéletnek tekinteni, így aztán két ítélet egybehangzó voltáról jogosan csak akkor beszélhetünk, ha a két rendelkezés is, és a két indokolás is egybehangzó. Akkor teljes a harmónia. Ha azonban csak a rendelkező részek hangzanak egybe, de az indokolások eltérnek egymástól, akkor előállhat az egybehangzás legeslegteljesebb ellentéte: a legeslegteljesebb disharmonia. Példák: Végrehajtás megszüntetési perben az elsőbíróság elutasít azzal az indokolással, hogy a kereset alapját képező állítások igazak, de nem minősíthetők a végrehajtási jogot eíenyésztő okoknak. A fellebbezési bíróság ezt az ítéletet helybenhagyja, de azzal az indokolással, hogy az állított tények valóságuk esetén alkalmasak volnának ugyan a végrehajtási jog elenyésztetésére, ámde fennforgásuk tényként meg nem állapítható. Vagy csődmegtámadási perben az elsőbíróság elutasít, mert alperesnek a kritikus hat hónap elmultára alapított védekezése nem helytálló ugyan, de alapos az a védekezése, hogy a megtámadhatóság egyéb előfeltételei fenn nem forognak. A II. bíróság ezt az ítéletet helybenhagyja, mert a megtámadhatóság egyéb feltételei fennforognak ugyan, ámde alperesnek a 6 hónap elmultára alapított védekezése helytálló. Vagy: Életbiztosítási összeg iránti perben az elsőbíróság elutasít elévülés miatt, a fellebbezési bíróság ezt helybenhagyja, de — figyelem ! — időelőttiség miatt.5) Ezen esetek mindegyikében a két-két ítélet egymással nemcsak, hogy nem egybehangzó, hanem a II. bírói ítélet mindegyikben lényegileg nem is helybenhagyó, hanem megváltoztató. Hogyha nem a formát, hanem a lényeget nézzük, az ilyen ál-helybenhagyó II. bírói ítéletek rendelkező részének így kellene szólnia: „A II. bíróság az I. bíróságnak ítéletét megváltoztatja, kimondja, hogy a kereset az elsőbíróság ítéletében foglalt okokból el nem utasítható, egyben pedig a II. bíróság a keresetet a maga részéről is elutasítja". Az ilyen, a lényegnek teljesen megfelelő fogalmazás mellett szembeötlő volna az a tény és valóság, hogy: ál-helybenhagyó ítélet esetén nemcsak hogy nincs két egybehangzó ítélet, hanem a II. bírósági ítélet igen sok esetben 5) Ez a legdrasztikusabb. Az esetet ügyszámokra való utalással szóváteszi a „Jogállam" 1935. évi 4. száma (154. oldal).