Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 2. szám - A szülők és gyermekek közti jogviszony kialakulása és tartalma

A SZÜLÖK ÉS GYERMEKEK KÖZTI JOGVISZONY. 65 atyai hatalom éppen a szülői jogban rejlő kötelességek: a gondozás, nevelés teljes elhanyagolás miatt szüntettetett meg. Az atya halála esetében végül az anya külön szülői jogának ereje abban mutatkozik meg, hogy bár az atya az anyát a gyermeke feletti gyámságból kizárhatja, mégis az anyát nem foszthatja meg attól a jogától, hogy a gyermekét magánál tarthassa, nevelje és fegyelmezze. Az anya szülői jogával különben a Ht. 8., 9., 16. §§.-ai is számolnak, amennyiben a kiskorú házasságkötéséhez az anya beleegyezését is megkívánják, olyankor pedig, amidőn a gyermek az anya gondviselésére bízatott, a beleegyezésre elsősorban az anya hivatott. Az atyai hatalom megszüntetésének lehetőségét a Gyt. szélesebb mederben szabályozza, mint régi jogunk. Meg kell szüntetni azt, ha az atya gyermeke tartását és nevelését teljesen elhanyagolja, vagy erkölcsiségét, testi jólétét vagy gyermeke vagyonának állagát rossz kezelés által veszélyezteti. E megoldás a vétkességi és veszélyeztetési elvnek sajátlagos összekeverése. Ennek a szabályozásnak több hátránya van. Baj az, hogy az atyai hatalmat csak « maga teljességében és nem részleteiben és fokozatosan lehet megszüntetni, aminek folytán az atya összes jogait, sőt még ezen felül politikai jogait is elveszti. További hátránya az is, hogy a gyámhatóságnak megszüntető jogerős határozata ellen még a polgári bírósághoz lehet orvoslás végett fordulni, ami a kérdés végleges megoldását elhúzza. Az anyának mint t. és t. gyámnak e tisztsége hasonló okokból szüntethető meg, mint az apának és a megszüntetés maga után vonja a gyámi tisztben foglalt összes jogainak megszüntetését Mindezek az okok azt idézték elő, hogy közigazgatási és büntető jogszabályok (1913. évi VII. t. c, 2000/1925. számú népjóléti miniszteri rendelet) főleg az 1921. évi november hó 15-iki francia törvény rendelkezéseit tartva szem előtt, a problémát nyugati mintára oldották meg. E megoldás lényege az, hogy azt a 15., illetve 18 éven alul lévő gyermeket, illetve fiatalkorút, akit nevelésének elhanyagolása vagy környezetének káros behatása erkölcsi romlás veszélyének tesz ki, vagy aki ez okból vagy hajlamai következtében züllésnek indult — mint erkölcsileg elhagyottat — hatósági gondozásba és nevelésbe kell venni. A gondozásbavétel a szülő vétkességére tekintet nélkül történik és anélkül, hogy az az atyai hatalomnak, illetve t. és t. gyámi jogkörnek tartalmát egyébként érintené. A mai magyar jognak ezt a nyilvánjogi álláspontját átveszi, határozott alakba önti és a szülői hatalom egyidejű bevezetésével családjogi szempontból is összhangba hozza a M. T. J., amelynek idevonatkozó rendelkezése a következő: „ha a szülő a gondviselés jogával visszaél, vagy magaviseletével egyébként Togállam XXXV. évf. 2. füz. 5