Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 2. szám - A latin nyelv örvendetes térfoglalása, - két egybehangzó itélet fogalmának tisztázása, - ál-helybenhagyó és ál-másodfukú ítélet

66 DR. KARTAL IGNÁC veszélyezteti gyermeke javát, különösen testi jólétét vagy er­kölcsiségét, vagy ha a gyermeket más okból fenyegeti ily veszély és a szülő azt nem hárítja el, vagy elhárítására nyilván­valóan képtelen, a gyámhatóság megteszi a szükséges intéz­kedéseket. Nevezetesen ilyen esetben elrendelheti, hogy a gyer­meket más családban vagy gyermekek gondozásával vagy nevelésével foglalkozó vagy javítónevelő intézetben helyezzék el, vagy pedig a gyermek érdekének megfelelően a szülői gond­viselés jogát más módon korlátozhatja és ha elegendő ok van, a szülői hatalmat teljesen is megszüntetheti". Ugyanilyen joga lesz az új megoldás szerint a gyámható­ságnak a szülői hatalom részleges korlátozására a vagyonkezelés, illetve a képviselet szempontjából is. A szülői hatalomban rejlő összes jogok megszüntetését viszont akkor kell kimondani, ha a szülő súlyos visszaéléseket, súlyos kötelességmulasztásokat követ el, vagy a gyermek javát súlyosan veszélyezteti. A LATIN NYELV ÖRVENDETES TÉRFOGLALÁSA, — KÉT EGYBEHANGZÓ ÍTÉLET FOGALMÁNAK TISZTÁZÁSA. — ÁL-HELYBENHAGYÓ ÉS ÁL-MÁSODFOKÚ ÍTÉLET. Irta: DR. KARTAL IGNÁC közp. kir. járásbíró. Végrehajtás megszüntetése iránti perben az elsőbíróság a keresetet teljesen elutasította. A fellebbezési bíróság az ítéletet részben megváltoztatta, a keresetnek annyiban helyt adott, amennyiben a végrehajtást kisebb terjedelemre korlátozta. Mindkét fél felülvizsgálati kérelemmel támadta meg a fel­lebbezési bíróság ítéletét. A felperes felülvizsgálati kérelmét a kir. Kúria P. V. 2375/1935. sz. alatt visszautasította, még pedig azzal a megokolással, hogy az É. T. 39. §-ának utolsóelőtti be­kezdése végrehajtás megszüntetési perben hozott két egybe­hangzó ítélet esetén kizárja a felülvizsgálatot A szóbanforgó 39. §-nak a rendelkezését a kir. Kúria következőleg idézi: „A Ppé. 39. §-ának utolsóelőtti bekezdése a „duae conformes sententiae non appellantur" elvét mondja ki, vagyis azt az elvet, hogy az egybehangzó ítéletek ellen felülvizsgálatnak helye nincs". Az a tény, hogy a legfelsőbb Bíróságunknak egy mai ítéletében ilyen teljes latin idézet talál helyet, fölötte örven­detes. Kívánatos lenne, hogy ez ne maradjon sporádikus eset, és hogy mennél gyakrabban találkozzunk úgy az alsóbíróságok, mint a legfelsőbb bíróság ítéleteiben latinnyelvü idézetekkel. Ez nemcsak a stílusnak, hanem a gondolkodásnak is bizonyos Jdasszicitását hozza magával. Forma dat esse rei. * * *

Next

/
Oldalképek
Tartalom