Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 2. szám - A szülők és gyermekek közti jogviszony kialakulása és tartalma

64 DR. CSORNA KÁLMÁN anya nen lehet gyám, illetve elveszti e tisztét olyankor is, amidőn az az apai hatalmat nem érinti, hogy továbbá amig az atya a gyermek neveltetése és kiképzése körül önállóan jár elr addig az anya a nagyszülők, illetve a rokonok beavatkozását kényte'.en tűrni, hogy az anya gyámot nem nevezhet, a gyámságból ki nem zárhat, hogy újabbi házasságra lépése esetében a vagyonkezelésről számolni tartozik és gyámsági tisztének megszüntetése miatt bírói jogsegélyt — ellentétben az apával — igénybe nem vehet. Előnyösebb viszont az anyának helyzete az apával szemben annyiban, hogy az anya nem köteles gyermeke vagyonát kezelni. Amiként azonban az atyát nem atyai hatalma jogcímén, ugy az anyát sem t. és t. gyámi minőségben illeti meg a gyermek személyére vonatkozó jog, hanem azt mindkét szülő az önálló szülői jog folytán együttesen és egyformán gyakorolja a Gyt. 10. §-ának ama rendelkezése értelmében, hogy „a kiskorú személye fölötti felügyeletet a szülők gyakorolják." Ennek az önálló szülői jognak, amelynek létezését jogi íróink jórésze elismeri, tartalmát képezi a gyermek keresztnevének megválasztása, a gondviselés, a nevelés, kiképzés, életpálya kijelölés és mindennek felügyeletére vonatkozó kötelesség. Részét képezi továbbá a szülőnek házi fegyelmezési joga, valamint az a joga, hogy gyermeke vallását kijelölje, gyermekét javítóintézetbe adja, őt mindenkitől, aki jogellenesen elvitte, vagy visszatartja, visszakövetelje. Kérdéses már most az, hogy a kiskorú gondozása és nevelése érdekében a szülőket egyidejűleg és egyformán megillető szülői jog gyakorlása az életben miként jelentkezik? A szülők együttélése esetében a döntőszó az atyát kell, hogy illesse, mivel enélkül sem befelé a harmónia, sem kifelé a nevelés határozott irányítása meg nem volna. Nagyobb önállóságra jut az anya szülői joga akkor, ha a szülők különválva élnek, illetve ha a házasságuk felbonttatott. Ilyenkor az anya szülői jogának domináló szerepét az mutatja, hogy a törvény a 7 éven aluli és leánygyermekek gondviselése és nevelése tekintetében az anyának biztosít elsőbbséget, sőt lehetővé teszi, hogy a 7 éven felüllevő fiúkat is az anya és ne az atya tartsa magánál és nevelje. Azonkívül az anya a gondviselésére nem bízott gyermekével is a Ht. 103. §-a értelmében rendszerint érintkezhetik és nevelését ellenőrizheti. Abban az esetben továbbá, ha az atyának atyai hatalma felfüggeszttetett, illetve megszüntettetett és a gyermek gyámság alá került, de az anya él, az anya szülői jogát megtartja. Viszont ha az anya nem él és az atya kiskorú, vagy kiskorúságát nem a beszámítást kizáró okból hosszabbították meg, vagy őt tékozlás miatt gondnokság alá helyezték, az atya szülői jogát még el nem veszti. Sőt az atyai hatolom megszüntetése is csak akkor vonja maga után a szülői jog megszűntét, ha az