Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 2. szám - A szülők és gyermekek közti jogviszony kialakulása és tartalma

A SZÜLŐK ÉS GYERMEKEK KÖZTI JOGVISZONY. 63 mint az apát ugyanilyen minőségben. Csak ha az anya újbál férjhez ment, tartozott más gyám módjára számot adni. Az atyai hatalomtól való megfosztás bírói kimona^sát már a Hk. és későbbi törvényeink is lehetővé teszik, ha az atya gyermekei nevelését elhanyagolja, velük jogos ok nélkül kegyetlenül bánik, jószágaikat pusztítja, vagy őket bűntény elkövetésére ösztönzi. Az anya a természetes és törvényes gyámságtól szintén csak bírói ítélettel volt megfosztható. III. Az 1877: XX. t.-c. (Gyt.) jóllehet első javaslata mindkét szülőnek szülői hatalmat kivánt a kiskorú gyermekek felett adni, végeredményben régi jogunknak ismertetett álláspontját lényegében fenntartotta, mégis bizonyos vonatkozásban tovább fejlesztette azt. Nevezetesen megegyezik a Gyt. a régi joggal cbban, hogy az atyának gyermekei felett atyai hatalmat, atya nem létében pedig az anyának természetes és törvényes gyámságot juttat. A Gyt. által szabályozott atyai hatalom azonban még kevésbbé hatalom, mint a régi, mivel az valójában csak a szülői kötelességek teljesítésének eszköze, amely a gyámhatóság jóváhagyó és felügyeleti hatásköre folytán szintén a gyáméhoz hasonló, de annál tágabb hatáskörben mozog. Lényeges és korszerű módosulását képezi e hatalomnak az is, hogy a gyermek teljeskorúságának elértével véget ér és nem terjed ki a fiú gyermekeire. Bővül tartalma az által, hogy a Gyt. az atyának gyermekei vagyonának kezelését és haszonélvezetét atyai hatalma cimén és nem mint természetes és törvényes gyámnak juttatja. Szintén az atyai hatalom jogosítványaképpen adja az atyának azt a jogot, hogy halála esetére kiskorú gyermekei javára gyámot nevezhet és megtoldja ezt azzal, hogy a gyámságból bárkit ki is zárhat. Megegyezik a Gyt. viszont a régi joggal abban, hogy az atyának a gyermeke személye feletti felügyelet és nevelés jogát szülői jogon adja, ellenben eltér tőle abban, hogy a fegyelmi hatalmat nem az atyai hatalom jogán, hanem a nevelési jog eszközeképpen mindakét szülőnek egyidejűleg engedi át. Az anyát az atya nemlétezése esetére megillető jogok tekintetében a Gyt. a régi jog nyomdokán halad, amely szerint az anyát nevezett gyám híján a természetes és törvényes gyámság illeti meg. A Gyt. 35. §-a a t. és t. gyámot jórészt ugyanolyan jogokkal és kötelességekkel ruházza fel, mint az atyai hatalmat gyakorló atyát, de azért a gyámokra vonatkozó jogszabályokat is részben alkalmazza reája. Ebből kifolyólag egyrészt az atya és az anya, mint t. és t. gyám, másrészt az anya és más gyám jogi állása közt lényegbevágó különbségek mutatkoznak. Nevezetesen gyengébb az anya joga az apáénál annyiban, hogy bizonyos esetekben az